„Emellett továbbra is aggódom amiatt, hogy egyes súlyosan szennyező iparágaknál nagyobb fokú felelősségre vonhatóság nélkül Magyarországon az emberek továbbra is ki lesznek téve olyan társaságok kényének-kedvének, amelyek megpróbálnak kibújni a felelősség alól” – hangsúlyozta Calin Georgescu.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország még nem ültette át megfelelően a szakmapolitikába és a jogrendszerébe azt az európai uniós irányelvet, amely bizonyos iparágakban kötelező felelősségbiztosítási rendszer bevezetését javasolja.
A vörösiszap-katasztrófa ügyében indult büntetőper tárgyalásán az is elhangzott: csaknem húsz percen keresztül nem értesítettek senkit a bekövetkezett gátszakadásról az ajkai timföldgyár diszpécserei.
A timföldgyár környezetvédője korábban azt mondta: azt hitte, csak az összegyűlt esővizet engedik le a már nem működő 9-es tározóról, és ezért riasztották a kolontáriak a tűzoltókat.
A Veszprémi Törvényszéken tagadták bűnösségüket a timföldgyár hidrátgyártó üzemének vezetői. A bíróság a 15 vádlott közül a nyolcadrendű vádlott L. Lászlót és az ötödrendű vádlott D. Józsefet hallgatta meg, őket halált előidéző gondatlan közveszélyokozással, környezet- és természetkárosítással vádolják.
Környezetvédelem, emberi jogok
Az ENSZ különmegbízottja alapvető fontosságúnak nevezte az ártalmas anyagok megfelelő osztályozását, a veszélyes anyagok megfelelő tárolását, valamint környezeti szempontból megalapozott ártalmatlanítását. Az ehhez szükséges legjobb rendelkezésre álló technológiánál azonban figyelembe kell venni, hogy az ne legyen káros az emberekre, és ne befolyásolja emberi jogaikat – mondta.
Magyarország továbbra is kísérje figyelemmel a környezet állapotát és az emberek egészségét, ha közvetlen közelükben olyan létesítmény működik, amely veszélyes anyagokat gyárt vagy használ – javasolta Calin Georgescu.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!