Calin Georgescu csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: egyhetes látogatásának az volt a célja, hogy tájékozódjon a 2010-es ajkai ipari baleset emberi jogokat érintő következményeiről, és szakértői javaslatokat tegyen arra vonatkozóan, miként lehet megszüntetni vagy enyhíteni a katasztrófának az emberi jogok érvényesülésére gyakorolt káros hatását.
Az ENSZ különmegbízottja hangsúlyozta, hogy egyelőre előzetes megállapításokat közöl, a magyarországi látogatáson szerzett információkat áttanulmányozva jelentést készít, amelyet 2013 szeptemberében terjeszt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé. Hozzáfűzte: a jelentés konkrét ajánlásokat tartalmaz majd arról, miként lehetne megoldást találni Kolontár és Devecser érintett lakosainak gondjaira.
A hatóságok példaértékűen reagáltak a vörösiszap-katasztrófára
Calin Georgescu köszönetet mondott a magyar kormánynak a meghívásért és az együttműködésért, és ismertette, hogy egyhetes látogatása során minisztériumok képviselőivel, parlamenti képviselőkkel, a bíró kar tagjaival, tudósokkal, valamint civilekkel és a helyi közösségek tagjaival is megbeszéléseket folytatott.
Kiemelte: a kormánynak és a katasztrófavédelemnek nemcsak a reagálása volt példaértékű, hanem az is, hogy az események után a kabinet hónapokig biztosított a helyszínen lelki és egészségügyi támogató ellátást, valamint hogy a környezetet és a közösségek egészségügyi állapotát folyamatosan figyelemmel kísérik. A kormánynak a baleset következményeit megszüntető vagy csökkentő erőfeszítései ellenére a devecseri és kolontári közösségek végső és igazságos jóvátételt követelnek, elsősorban azért, mert a felelősöket még nem kérték számon – fejtette ki a különmegbízott, aki ugyanakkor üdvözölte, hogy jelenleg is folyik a bírósági eljárás a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ellen.
Az előzetes ajánlások kapcsán Calin Georgescu azt mondta: bár a vörösiszap-katasztrófa után Magyarország átalakította vonatkozó törvényeit, szakmapolitikáját, de további lépésekre van szükség. Erre példaként említette az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megerősítését, annak érdekében, hogy a felügyelete alá tartozó iparágak tekintetében kapjon szélesebb jogérvényesítő hatáskört.
Lát hiányosságokat
„Emellett továbbra is aggódom amiatt, hogy egyes súlyosan szennyező iparágaknál nagyobb fokú felelősségre vonhatóság nélkül Magyarországon az emberek továbbra is ki lesznek téve olyan társaságok kényének-kedvének, amelyek megpróbálnak kibújni a felelősség alól” – hangsúlyozta Calin Georgescu.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország még nem ültette át megfelelően a szakmapolitikába és a jogrendszerébe azt az európai uniós irányelvet, amely bizonyos iparágakban kötelező felelősségbiztosítási rendszer bevezetését javasolja.
A vörösiszap-katasztrófa ügyében indult büntetőper tárgyalásán az is elhangzott: csaknem húsz percen keresztül nem értesítettek senkit a bekövetkezett gátszakadásról az ajkai timföldgyár diszpécserei.
A timföldgyár környezetvédője korábban azt mondta: azt hitte, csak az összegyűlt esővizet engedik le a már nem működő 9-es tározóról, és ezért riasztották a kolontáriak a tűzoltókat.
A Veszprémi Törvényszéken tagadták bűnösségüket a timföldgyár hidrátgyártó üzemének vezetői. A bíróság a 15 vádlott közül a nyolcadrendű vádlott L. Lászlót és az ötödrendű vádlott D. Józsefet hallgatta meg, őket halált előidéző gondatlan közveszélyokozással, környezet- és természetkárosítással vádolják.
Környezetvédelem, emberi jogok
Az ENSZ különmegbízottja alapvető fontosságúnak nevezte az ártalmas anyagok megfelelő osztályozását, a veszélyes anyagok megfelelő tárolását, valamint környezeti szempontból megalapozott ártalmatlanítását. Az ehhez szükséges legjobb rendelkezésre álló technológiánál azonban figyelembe kell venni, hogy az ne legyen káros az emberekre, és ne befolyásolja emberi jogaikat – mondta.
Magyarország továbbra is kísérje figyelemmel a környezet állapotát és az emberek egészségét, ha közvetlen közelükben olyan létesítmény működik, amely veszélyes anyagokat gyárt vagy használ – javasolta Calin Georgescu.
Kifejtette: kockázatelemzést és vészhelyzeti terveket kell készíteni, és a kormánynak biztosítania kell a veszélyes anyagokról szóló információhoz való hozzájutást. Különösképpen az erősen szennyező iparágak, és az azokban működő társaságoknak kell nagyobb felelősséget viselniük, ha tevékenységükkel megsértik az ártatlanok alapvető jogait.
