Az ellene felhozott vádakat a negyedrendű vádlott, Sz. Tibor ügyeletes diszpécser és felettese, a tizenötödrendű vádlott B. Antal vezető diszpécser is tagadta. A nyomozati vallomások szerint az ügyeletes diszpécser 12 óra 23 perckor értesült a gátszakadásról, de nem értesítette sem a tűzoltóságot, sem a rendőrséget vagy a katasztrófavédelmet.
Az állomást is későn értesítették
Először 12 óra 41 perckor, 18 perc elteltével telefonált, és a MÁV ajkai állomásfőnökét hívta, majd a timföldgyár különböző részlegeit kezdte el értesíteni a gyár leállításáról. A két diszpécsert halált okozó gondatlan közveszélyokozással vádolják, és terhükre róják azt is, hogy a vasútállomást késve értesítették.
Az ügyeletes diszpécser – akinek munkaköri leírása szerint kötelessége katasztrófa esetén értesíteni a hatóságokat – nyomozati vallomása szerint 12.45-ig semmilyen hatóságot nem értesített, csak az ajkai vasútállomást hívta. „Azt hittem, hogy mivel hétfőn a gyár minden vezetője benn van, majd ők értesítik a hatóságokat” – hangzott el.
Azzal hívták, hogy „nem jön retúrvíz”
Negyed egykor a gyár egyik részlegéről hívták azzal, hogy „nem jön retúrvíz”, azaz a szivattyúk nem szállítanak vizet a vörösiszap-tározóból. Ekkor megpróbálta felhívni P. Sándor szivattyúkezelőt, akit nem ért el telefonon, csak 12.23-kor a mobilján. Tőle tudta meg, hogy a X-es tározó gátja kiszakadt, és ezt az információt L. Lászlótól, a hidrátgyár termelési vezetőjétől is megkapta.
Felolvasott vallomása szerint azzal védekezett, hogy a kapott információk alapján üzemzavarként kezelte a helyzetet, mert áramszünet miatt a szivattyúk máskor is leálltak. A gátszakadásról felettesét, B. Antal vezető diszpécsert tájékoztatta, akivel közösen keresni kezdték a hatóságok számait, de nem találták.
A negyedrendű vádlottat L. László, a hidrátgyár termelési vezetője – aki a nyolcadrendű vádlott – is hívta telefonon a hatóságok értesítése végett, és D. József divízióigazgató is érdeklődött, hogy intézik-e a dolgokat. Elhangzott, hogy ezalatt ő a gyár leállítását értette, erre válaszolt igenlően.
Azt mondta, „nekem nem kell tennem semmit”
A tizenötödrendű vádlott B. Antal a bíróságon azt mondta: a vezető diszpécser önállóan végzi munkáját, az előírások szerint nincs riasztási kötelezettsége. A felolvasott vallomása szerint amikor az ügyeletes diszpécsertől értesült a gátszakadásról, tovább végezte szokásos napi tevékenységét, mivel Sz. Tibor azt mondta, „nekem nem kell tennem semmit”.
Mindketten megerősítették: a katasztrófavédelmi terv kéznél volt az ügyeletes diszpécseri irodában, ebben kezdték keresni a telefonszámokat, amit később, nagyjából 12.50-kor, L. László megérkezésekor abbahagytak, mivel átvette tőlük az irányítást, és a környezetvédelmi felelőst kérte a hatóságok értesítésére.
A vád szerint amikor a diszpécserek értesültek a gátszakadásról, nem tettek semmilyen intézkedést, nem értesítették sem a hatóságokat, sem a vezetőket és a külső szervezeteket, amivel a katasztrófa következményeit enyhíthették volna; a vád ellenük ezért halált előidéző gondatlan közveszélyokozás. A vezető diszpécsert emellett gondatlanságból elkövetett környezetkárosítással és természetkárosítással is megvádolták.
„A legjobb tudásom szerint mindent megtettem”
Csütörtökön az ajkai timföldgyár környezetvédője a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper tárgyalásán azt mondta: azt hitte, csak az összegyűlt esővizet engedik le a már nem működő IX-es tározóról, és ezért riasztották a kolontáriak a tűzoltókat.
Szerdán a Veszprémi Törvényszéken tagadták bűnösségüket az ajkai timföldgyár hidrátgyártó üzemének vezetői. A bíróság a 15 vádlott közül a nyolcadrendű vádlott L. Lászlót és az ötödrendű vádlott D. Józsefet hallgatta meg, őket halált előidéző gondatlan közveszélyokozással, környezet- és természetkárosítással vádolják.
Nem tartja magát bűnösnek a szivattyúkezelő
Nem tartja bűnösnek magát a szivattyúkezelő és felettese sem, „a legjobb tudásom szerint mindent megtettem, elvégeztem, amit meg lehetett tenni, nem vagyok bűnös” – mondta a vörösiszap-katasztrófa ügyében indult per keddi tárgyalásán a szivattyúkezelő. A bíróság a 15 vádlott közül P. Sándor szivattyúkezelőt és felettesét, P. Ferencet, a vörösiszap-tárolóterület felügyeletével megbízott vezetőt hallgatta meg.
Ezt megelőzően, hétfőn Bakonyi Zoltánt, a Mal Zrt. vezérigazgatóját hallgatták meg, aki nem ismeri el felelősségét az iszapkatasztrófáért, több ezer oldalas szakértői véleményt dob majd be védője a tárgyalások során. A büntetőügy hétfőn kezdődött meg a Veszprémi Törvényszéken rendkívüli érdeklődés mellett.
Január közepén emeltek vádat a katasztrófa ügyében
Az ügyészség a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai telephelyén 2010 októberében bekövetkezett gátszakadás ügyében halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt emelt vádat január közepén.
