Iszapömlés: kódolva volt a katasztrófa?

A vörösiszap-katasztrófa már a X-es tározó megépítésekor kódolva volt a vádirathoz csatolt szakértői vélemény szerint – mondta az ügy egyik vádlottja.

PR
2012. 09. 28. 16:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A környezetvédelmi vezetőt halált előidéző gondatlan közveszélyokozással, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozással, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétségével, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntettével vádolják a vörösiszap-katasztrófa kapcsán. F. Józsefné az ellene felhozott vádakat megalapozatlannak nevezte a bíróságon felolvasott vallomásában, hangsúlyozva hogy minden tevékenységet az engedélyekben meghatározottak szerint végeztek.

Kiemelte, hogy a Mal Zrt. a vádirat állításával ellentétben nem volt köteles veszélyhelyzeti tervet készíteni, mert nem minősült veszélyes üzemnek. Szerinte a nyomozás során készült szakértői vélemény súlyos tévedéseket tartalmaz, a cég iszapömléskor érvényes egységes környezethasználati engedélye szerint (ekhe) a vörösiszap-lerakók nem minősültek veszélyes hulladéklerakónak. A tározókat a vonatkozó rendelet szerint nem kell jelző- és riasztórendszerrel vagy védművekkel ellátni. Szerinte a szakértői vélemény is rögzíti: „az ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok nem térnek ki a tározók statikai vizsgálatára, nem állapítható meg, hogy mely hatóságnak lett volna feladata a tározók rendszeres ellenőrzése”.

A pénteki tárgyaláson az is elhangzott: csaknem húsz percen keresztül nem értesítettek senkit a bekövetkezett gátszakadásról az ajkai timföldgyár diszpécserei.

Csütörtökön a timföldgyár környezetvédője azt mondta: azt hitte, csak az összegyűlt esővizet engedik le a már nem működő IX-es tározóról, és ezért riasztották a kolontáriak a tűzoltókat.

Szerdán a Veszprémi Törvényszéken tagadták bűnösségüket a timföldgyár hidrátgyártó üzemének vezetői. A bíróság a 15 vádlott közül a nyolcadrendű vádlott L. Lászlót és az ötödrendű vádlott D. Józsefet hallgatta meg, őket halált előidéző gondatlan közveszélyokozással, környezet- és természetkárosítással vádolják.


A cég soha nem lépte túl az engedélyeiben foglalt határértékeket, ezt bizonyítja az is, hogy a hatóság vízszennyezési bírságot nem szabott ki rá – mondta. Visszautasította azt is, hogy a tározó tetején lévő folyadék lúgtartalma túl magas lett volna, mert az ekhe eleve 13-as pH-értéket meghaladó értékre hivatkozott, csak abban a koncentrációt gramm/literben adták meg. Hangsúlyozta, hogy a X-es kazettán tárolt víz koncentrációjának növekedéséről a zöldhatóságot évente értesítették, amely nem emelt kifogást, „az éves jelentéseket rendre elfogadta”.

A vörösiszap-katasztrófa napjáról is beszélt

A katasztrófa napjáról úgy nyilatkozott, hogy látták a gyorsvonatot megállító W. Ferencet a kollégáival, de senkinek nem volt pontos információja. A történtekről D. József értesítette 12.55-kor azzal, hogy hívja a környezetvédelmi felügyelőséget. A tűzoltóknak, rendőrségnek, mentőknek pedig azért nem szólt, mert addigra az iszapár már Devecsert is elérte, és úgy értesült, hogy a hatóságok a helyszínen vannak. A környezetvédelmi vezető elsírta magát a vallomásának felolvasása közben, amelynek végén a felmentését kérte a bíróságtól.

Az ügyészség 15 ember ellen emelt vádat. Az ügy elsőrendű vádlottja Bakonyi Zoltán, az ajkai timföldgyár vezérigazgatója, a másodrendű vádlott D. József vezérigazgató-helyettes, a harmadrendű vádlott F. Józsefné környezetvédelmi felelős. A vádlottak között több divízióvezető és igazgató mellett környezetvédelmi felelősök és diszpécserek szerepelnek.

A per október 15-én a másodrendű vádlott D. József vezérigazgató-helyettes meghallgatásával folytatódik, a bíróság a pénteken közölt tárgyalási menetrend szerint 2013 februárban helyszíni tárgyalást tervez tartani.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.