Iszapömlés: kódolva volt a katasztrófa?

A vörösiszap-katasztrófa már a X-es tározó megépítésekor kódolva volt a vádirathoz csatolt szakértői vélemény szerint – mondta az ügy egyik vádlottja.

A környezetvédelmi vezetőt halált előidéző gondatlan közveszélyokozással, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozással, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétségével, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntettével vádolják a vörösiszap-katasztrófa kapcsán. F. Józsefné az ellene felhozott vádakat megalapozatlannak nevezte a bíróságon felolvasott vallomásában, hangsúlyozva hogy minden tevékenységet az engedélyekben meghatározottak szerint végeztek.

Kiemelte, hogy a Mal Zrt. a vádirat állításával ellentétben nem volt köteles veszélyhelyzeti tervet készíteni, mert nem minősült veszélyes üzemnek. Szerinte a nyomozás során készült szakértői vélemény súlyos tévedéseket tartalmaz, a cég iszapömléskor érvényes egységes környezethasználati engedélye szerint (ekhe) a vörösiszap-lerakók nem minősültek veszélyes hulladéklerakónak. A tározókat a vonatkozó rendelet szerint nem kell jelző- és riasztórendszerrel vagy védművekkel ellátni. Szerinte a szakértői vélemény is rögzíti: „az ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok nem térnek ki a tározók statikai vizsgálatára, nem állapítható meg, hogy mely hatóságnak lett volna feladata a tározók rendszeres ellenőrzése”.

A pénteki tárgyaláson az is elhangzott: csaknem húsz percen keresztül nem értesítettek senkit a bekövetkezett gátszakadásról az ajkai timföldgyár diszpécserei.

Csütörtökön a timföldgyár környezetvédője azt mondta: azt hitte, csak az összegyűlt esővizet engedik le a már nem működő IX-es tározóról, és ezért riasztották a kolontáriak a tűzoltókat.

Szerdán a Veszprémi Törvényszéken tagadták bűnösségüket a timföldgyár hidrátgyártó üzemének vezetői. A bíróság a 15 vádlott közül a nyolcadrendű vádlott L. Lászlót és az ötödrendű vádlott D. Józsefet hallgatta meg, őket halált előidéző gondatlan közveszélyokozással, környezet- és természetkárosítással vádolják.

A cég soha nem lépte túl az engedélyeiben foglalt határértékeket, ezt bizonyítja az is, hogy a hatóság vízszennyezési bírságot nem szabott ki rá – mondta. Visszautasította azt is, hogy a tározó tetején lévő folyadék lúgtartalma túl magas lett volna, mert az ekhe eleve 13-as pH-értéket meghaladó értékre hivatkozott, csak abban a koncentrációt gramm/literben adták meg. Hangsúlyozta, hogy a X-es kazettán tárolt víz koncentrációjának növekedéséről a zöldhatóságot évente értesítették, amely nem emelt kifogást, „az éves jelentéseket rendre elfogadta”.

A vörösiszap-katasztrófa napjáról is beszélt

A katasztrófa napjáról úgy nyilatkozott, hogy látták a gyorsvonatot megállító W. Ferencet a kollégáival, de senkinek nem volt pontos információja. A történtekről D. József értesítette 12.55-kor azzal, hogy hívja a környezetvédelmi felügyelőséget. A tűzoltóknak, rendőrségnek, mentőknek pedig azért nem szólt, mert addigra az iszapár már Devecsert is elérte, és úgy értesült, hogy a hatóságok a helyszínen vannak. A környezetvédelmi vezető elsírta magát a vallomásának felolvasása közben, amelynek végén a felmentését kérte a bíróságtól.

Az ügyészség 15 ember ellen emelt vádat. Az ügy elsőrendű vádlottja Bakonyi Zoltán, az ajkai timföldgyár vezérigazgatója, a másodrendű vádlott D. József vezérigazgató-helyettes, a harmadrendű vádlott F. Józsefné környezetvédelmi felelős. A vádlottak között több divízióvezető és igazgató mellett környezetvédelmi felelősök és diszpécserek szerepelnek.

A per október 15-én a másodrendű vádlott D. József vezérigazgató-helyettes meghallgatásával folytatódik, a bíróság a pénteken közölt tárgyalási menetrend szerint 2013 februárban helyszíni tárgyalást tervez tartani.