Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az MTI-vel csütörtökön azt közölte: a biztos a hasonló helyzetek elkerülése érdekében kezdeményezte a jogszabályok módosítását, az autópálya-kezelőt pedig arra kérte, hogy a jövőben tartózkodjon a bírságolás ilyen gyakorlatától, és fizesse vissza a pótdíjat annak a károsultnak, aki már kifizette. Az autópálya-kezelő az ombudsman hatására felfüggesztette a pótdíjak behajtását.
A közlemény szerint az ÁAK a károsult tulajdonosokat bírságolja meg, ha az autójukat ellopták és a menekülő tolvajok nem fizettek az autópálya használatáért, ez pedig zaklatásnak minősül, és sérti a jogbiztonság követelményét.
Az alapvető jogok biztosa azt is kifogásolta: a lopások sértettjeinek az autópálya kezelője arra hivatkozott, hogy bár kezdeményezte a jogszabályok módosítását, még nincs jogi lehetőség méltányosság gyakorlására. Az ombudsman megállapította, hogy a hatályos jogszabályok nem zárják ki a méltányosságot, de erre nem is lett volna szükség a panaszosok esetében, mivel ők nem kötöttek szerződést a társasággal.
Szabó Máté egyetért azzal, hogy jogszabály-módosításra van szükség, de szerinte e nélkül sem lehet pótdíjat követelni bűncselekmény sértettjeitől.
Az autópálya-kezelő válaszában arra hivatkozott: a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ a közöttük fennálló szerződés alapján arról tájékoztatta a társaságot, hogy a jogszabályok alapján ilyen esetekben sincs lehetősége mentesíteni az üzembentartót. Az ombudsman jelentésére való figyelemmel azonban – a szerződő felek egyeztetéséig – az ÁAK Zrt. a hasonló ügyekben felfüggesztette a pótdíjak behajtását, illetve az egyik érintett panaszos arról tájékoztatta a biztost, hogy a jelentés hatására visszafizették neki a vitatott pótdíjat – olvasható a közleményben.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kommunikációs főosztálya az MTI-vel csütörtökön azt közölte: a közúti közlekedésről szóló törvény korábban „az üzemben tartót nevesítette helytállni kötelezettként, ettől nem engedett eltérést”. Az Országgyűlés a szaktárca kezdeményezése alapján decemberben megadta a törvényi felhatalmazást a vonatkozó miniszteri rendelet módosítására. Az új előírások a jogszabályok kihirdetését követően, január 1-től hatályba léphetnek.
