Tóth János Csaba reményei szerint az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is sok száz zarándok vesz részt a szentmisén, amelyen a szent királylány közbenjárását kérik a nemzetért. Mint elmondta, több mint három évtizedes hagyomány, hogy a magyar prímás minden januárban szentmisét mutat be a margitszigeti romoknál a Margit-naphoz legközelebbi vasárnap. Az első ilyen szentmisét Lékai László bíboros mutatta be a magyar szentek évében, 1979. január 21-én.
A sajtóreferens utalt arra, hogy Szent Margit rövid életének nagy részét ezen a szigeten élte le a 13. században. Akkoriban volt ott háza a premontrei rendnek, kolostoruk a domonkos és a ferences szerzeteseknek, zárdájuk pedig a dominikánus apácáknak. E virágzó egyházi életnek a török hódítás vetett véget a 16. században, az apácák utódai pedig a török uralom után telepedtek vissza a szigetre. Szent Margit valószínűsített sírjára 1971-ben márvány emléktáblát helyeztek el.
A katolikus egyház január 18-án ünnepli Árpád-házi Szent Margit halálának (katolikus megfogalmazás szerint: égi születésnapjának) évfordulóját. Kolostorba szülei, IV. Béla király (1235–1270) és Laszkarisz Mária királyné döntése nyomán került, a királyi pár ugyanis a tatároktól elszenvedett muhi vereség (1241) után született Margitot „az ország javáért Istennek ajánlotta” – mondta a sajtóreferens.
