Az ötszáz éve még többségében horvát nemzetiségűek által lakott Vas megyei községet a trianoni békeszerződés megkötésével Ausztriához csatolták, de Horvátlövő és tíz másik vasi község lakói még akkor is kiálltak Magyarország mellett, amikor minden elveszni látszott, amikor úgy tűnt, hiába volt minden áldozat – fogalmazott a miniszter.
Utolsó szalmaszál
Utolsó szalmaszálként ragadták meg a lehetőséget, tiltakoztak, és tiltakozásuk eredményeként a határmegállapító bizottság 1923. január 10-én Horvátlövőt visszacsatolta – idézte fel a történelmi tényeket a miniszter. „A hazaszeretet, a hűség, a bátorság és az összetartozás olyan tanújelét adták 90 évvel ezelőtt, amelyre napjainkban is szükség van. Összetartozunk mindazokkal, akik szeretik a szabadságot, és hajlandók áldozatokat is hozni, hogy meg is élhessék; de összetartozunk azokkal is, akik sajnos ma is megtapasztalják a nemzetiségi elnyomás valamely formáját” – emelte ki Hende Csaba.
Utalt a felvidéki magyarságra, amelynek tagjai közül sokan éltek a lehetőséggel, és éppen a nemzeti összetartozást kifejezve felvették a magyar állampolgárságot, és akiknek emiatt Európa közepén, az Európai Unió polgáraiként a büntetések sora, a hatósági zaklatás jut osztályrészül.
Évszázadok óta békében
Kovács László, Horvátlövő független polgármestere köszöntőjében azt emelte ki, a községben és a környező településeken évszázadok óta békében élnek egymással magyarok, németek és horvátok, befogadva, elismerve egymás értékeit és kultúráját.
Harangozó Bertalan Vas megyei kormánymegbízott magyar és horvát nyelven is köszöntötte a megjelenteket; ő maga is horvát nemzetiségűnek vallja magát.
A megemlékezést és a köszöntő beszédeket a határ menti község római katolikus templomában ünnepi szentmise keretében tartották, majd a résztvevők a templom melletti téren megkoszorúzták a hűség tábláját is magában foglaló hősi emlékművet.
