A főfelügyelőség elnöke és egyes magas beosztású munkatársai a bíróság szerint 2006–2007-ben kötelességüket megszegve, jogszabályokkal ellentétes módon, hivatali helyzetükkel visszaélve több esetben arra utasították az OMMF adatbázisának kezelésével megbízott köztisztviselőket, hogy adott gazdasági társaságok esetében vonjanak vissza, illetve változtassanak meg egyes, az interneten közzétett adatokat. Mindez a nyilvántartás lekérdezésekor azt a valótlan választ eredményezte, hogy az érintett cégek munkaügyi kapcsolatai a közbeszerzési eljárásokon való részvétel és az állami támogatások igénylése tekintetében rendezettnek tekinthetők, ezért ezekből a pályázatokból, illetve az így elnyerhető támogatásokból nincsenek kizárva.
A cégek ebben a jogtalan előnyben azért részesültek, mert a társaságok képviselői hivatalos vagy informális úton megkerestek egyes vádlottakat annak érdekében, hogy mentesüljenek a hátrányos következmények alól. Esetenként csak egy adott pályázat lebonyolításának idejére kerültek le a listáról a vádbeli cégek.
A tényállás szerint a cégek az esetenként többmilliós bírságokat nemegyszer kifizették, de közbenjártak azért, hogy közbeszerzési eljárásokban továbbra is indulhassanak.
Arra a vádlotti védekezésre, hogy a munkaügyi vezető és társai ellenszolgáltatást nem kaptak a cégektől, a bíró elmondta, hogy ha erre lenne adat, akkor nem három évig terjedő hivatali visszaélés merülne fel, hanem ennél jóval súlyosabb bűncselekmény elkövetése is.
A vádlottak hivatkoztak arra is, hogy vállalatokat és ezáltal munkahelyeket mentettek meg, amit a cselekmények tárgyi súlyának megítélésénél figyelembe vett a bíróság.
Szóbeli indoklásában a bíró kitért arra, hogy köztudomásúlag igen nagyok a korrupciós veszélyek a vállalkozói és az állami szféra találkozásánál. Ez a kockázat különösen nagy egy olyan gazdaságban, ahol az állam az egyik legnagyobb megrendelő.
A vádbeli cselekmények a jogkövető vállalkozókat hozták rosszabb helyzetbe – fűzte hozzá a bíró. Kiemelte: a vádlottak cselekménye alkalmas volt arra, hogy sérüljön az állami hatóságok jogszerű, részrehajlásmentes eljárásába vetett közbizalom.
