Szavai szerint a hivatalok elindításánál nem volt több gond, mint egyébként, amikor egy év lezárása és egy hét szünet után újraindul a közigazgatás. Példaként említette, hogy volt, ahol a gondnok késett az első napon, máshol az informatikai rendszer indult tíz perccel később.
A kormánymegbízott elmondta, hogy a közigazgatás átalakításának két nagy lépése – a kormányhivatalok és a járási rendszer kialakítása – után folyamatosan fejlesztik, bővítik és ügyfélbaráttá teszik a rendszert. A következő nagy lépés az okmányirodák helyén létrejövő kormányablakok megnyitása lesz, várhatóan október tájékán; utóbbiaknál a mostani 60-70 helyett csaknem 2500 ügytípust lehet majd egy helyen elintézni – ismertette.
Pesti Imre a felkészülésről szólva elmondta: az informatikai fejlesztés részben megtörtént, a rendszer bővítése zajlik, és folyamatosan készítik fel a munkatársakat is, hogy év végére elegendő képzett ügyintéző legyen. A kormányhivatalban jelenleg 4500-an dolgoznak, ami – ahogy a kormánymegbízott fogalmazott – egy fél Csepel Műveknek felel meg. A létszám nagyjából kialakult, jelentős bővítés nem várható – tette hozzá.
Pesti Imre kitért arra is, hogy a kormányhivatalnak január elsejétől útellenőrzésekkel kapcsolatos feladatai is vannak, és közvetlenül felügyelik a fővárosban zajló állami nagyberuházásokat, így a Kossuth tér rekonstrukcióját, a Ludovika- és a Tüskecsarnok-beruházást, a Puskás Ferenc Stadion rendezését, részt vesznek az engedélyezési folyamatukban, az építkezések előkészületében. Érdekességként említette, hogy idén már a filmes helyszínek biztosításának közterület-használati engedélyeztetése is a kormányhivatalhoz tartozik.
Hét járási központ lehet a fővárosban
A járások létrejöttével a jövőben más karakterű polgármesteri és megyei közgyűlési elnöki munkára lesz szükség Navracsics Tibor szerint. A közigazgatási és igazságügyi miniszter a Közszolgálat című lap csütörtökön megjelenő számában elképzelhetőnek nevezte, hogy minisztériuma egy idő után megállapodjon a kerületi polgármesterekkel arról, hogy mégis az eredetileg tervezett hét járási központ legyen Budapesten. A változó önkormányzati munkát a miniszterelnök-helyettes azzal magyarázta, hogy a járások felállításával olyan helyhatósági rendszer kezdhet működni, amelyben a helyi közösségi ügyekre több figyelmet lehet szentelni – hiszen nem az állami feladatok ellátásával kell majd az önkormányzatoknak foglalkozniuk –, a megyei közgyűlések pedig a helyi fejlesztéspolitikát koordinálják majd.
Zökkenőmentes volt a járási hivatali rendszer elindulása, kisebb fennakadások voltak ugyan – elsősorban az okmányirodáknál –, de ezek is elenyészőek – jelentette ki Navracsics Tibor január 6-án. A miniszter korábban úgy fogalmazott: bő fél évszázad legmélyebb és legátfogóbb reformja teljesedik ki Magyarországon a járási rendszer kialakításával.
