A vádiratban további öt, a közlekedési vállalat és a Relatív Reklámügynökség Kft. közötti kommunikációs szerződés szerepel. A hat szerződésért csaknem 30 millió forintot fizetett ki a BKV Zrt.
A cég kreatív igazgatóját is tanúként hallgatta meg a törvényszék, de ő csak egy projekttel – a bliccelés elleni kampánnyal – kapcsolatban tudott érdemi információt adni, azt mondta, a többire nem emlékszik, a többi projektet az ügyvezető és a munkatársai bonyolították le.
A tárgyaláson a Citynet Kft. ügyvezetője azt mondta, hogy cége internetes biztonságtechnikai szolgáltatásokat végzett a BKV Zrt. részére. Állítása szerint a BKV-nál nem járt, kávézóban találkozott R. Miklóssal. Elmondta, hogy L. Ottó 2004 és 2006 között dolgozott a Citynet Kft.-nél, majd 2009-ben visszatért hozzájuk. A tanú azt közölte, a BKV Zrt.-nek akkor „általános iskolás színvonalú” honlapja volt, amelyet sikerült feltörni. Vallomása szerint ezt nem dokumentálták, csak elmondták R. Miklósnak.
Homonnai János ügyésznek arra a kérdésére, hogy ha biztonságtechnikai ellenőrzésről szólt a megbízás, miért kommunikációs tanácsadásról szólt a számla, a tanú nem tudott választ adni. Kérdésre válaszolva közölte: L. Ottót 2006 előtt is ismerte, a vádlott akkor az MSZP sajtóosztályán dolgozott.
Hagyó Miklós az elmondottakra reagálva kiemelte: a cég korábban az MSZP Köztársaság téri székházában dolgozott, a párt internetes oldalát üzemeltette. Hangsúlyozta: 2006 decembere után nem találkozott, nem beszélt a cégvezetővel, közvetlen kapcsolata nem volt a céggel. A tárgyalás csütörtökön további tanúk meghallgatásával folytatódik.
