Az MSZP-re célzott a párt kifejezéssel

A BKV Zrt.-vel egykor szerződő cégek vezetőit hallgatták meg tanúként a Hagyó Miklós és társai ellen folyó per keddi tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken.

R. Miklós nyolcadrendű vádlott 2007. január 7-étől 2008. szeptember 30-áig a BKV Zrt. kommunikációs igazgatója volt. A bíróság előtt felolvasott nyomozati vallomásában azt állította, hogy a cégvezetők gazdasági társaságait L. Ottó ötödrendű vádlott javasolta, aki arra utasította, hogy kössön szerződést velük. „Minden, L. Ottó által hozott cégnél L. Ottó úgy mondta, hogy nagyon sok kérés jön a párttól, és ezt a kis részt oldjuk már meg, hogy ne piszkálják őt” – mondta azóta visszavont nyomozati vallomásában a nyolcadrendű vádlott, aki a jegyzőkönyv szerint az MSZP-re célzott a párt kifejezéssel.

L. Ottó ötödrendű vádlott az MSZP és Hagyó Miklós PR- és kommunikációs segítője volt a korábbi választási kampányokban, majd 2007. januártól megbízással a főpolgármester-helyettesi kabinetben lett tanácsadó.

A vádban szereplő Relatív Reklámügynökség Kft. ügyvezetője tanúkénti meghallgatásán az ügyész kérdésére elmondta: a cége kereste meg a BKV Zrt.-t, ahol R. Miklóssal tartotta elsősorban a kapcsolatot. Azt mondta, tudomása szerint nem pályáztatás után kapták meg az első megbízást a BKV Zrt. honlapjának grafikai tervezésére. A munkát elvégezték, majd a teljesítést igazolták, és a bruttó 2,5 millió forintot megkapták. A tanú arra nem tudott választ adni, hogy a 2007 szeptemberére elkészült honlapot miért nem használták fel a közlekedési vállalatnál.

R. Miklós nyolcadrendű vádlott az elmondottakra úgy reagált: a honlap kész állapotban volt, nem tudja, hogy a távozása után miért nem használták, miért költöttek újabb honlap elkészítésére több mint 10 millió forintot.
A vádirat szerint R. Miklós a honlap elkészítése után még egy évig a közlekedési vállalat kommunikációs igazgatója volt.

Hagyó Miklós elsőrendű vádlott azt hangsúlyozta: a Relatív Kft. dolgozott az MSZP 2006-os országgyűlési kampányában, de ehhez neki mint jelöltnek nem volt köze, ő csak a 176 jelölt egyike volt. Hangsúlyozta: a jelöltek azokhoz a cégekhez fordulhattak segítségért a kampány idején, amelyeket a párt kiválasztott.

A vádiratban további öt, a közlekedési vállalat és a Relatív Reklámügynökség Kft. közötti kommunikációs szerződés szerepel. A hat szerződésért csaknem 30 millió forintot fizetett ki a BKV Zrt.

A cég kreatív igazgatóját is tanúként hallgatta meg a törvényszék, de ő csak egy projekttel – a bliccelés elleni kampánnyal – kapcsolatban tudott érdemi információt adni, azt mondta, a többire nem emlékszik, a többi projektet az ügyvezető és a munkatársai bonyolították le.

A tárgyaláson a Citynet Kft. ügyvezetője azt mondta, hogy cége internetes biztonságtechnikai szolgáltatásokat végzett a BKV Zrt. részére. Állítása szerint a BKV-nál nem járt, kávézóban találkozott R. Miklóssal. Elmondta, hogy L. Ottó 2004 és 2006 között dolgozott a Citynet Kft.-nél, majd 2009-ben visszatért hozzájuk. A tanú azt közölte, a BKV Zrt.-nek akkor „általános iskolás színvonalú” honlapja volt, amelyet sikerült feltörni. Vallomása szerint ezt nem dokumentálták, csak elmondták R. Miklósnak.

Homonnai János ügyésznek arra a kérdésére, hogy ha biztonságtechnikai ellenőrzésről szólt a megbízás, miért kommunikációs tanácsadásról szólt a számla, a tanú nem tudott választ adni. Kérdésre válaszolva közölte: L. Ottót 2006 előtt is ismerte, a vádlott akkor az MSZP sajtóosztályán dolgozott.

Hagyó Miklós az elmondottakra reagálva kiemelte: a cég korábban az MSZP Köztársaság téri székházában dolgozott, a párt internetes oldalát üzemeltette. Hangsúlyozta: 2006 decembere után nem találkozott, nem beszélt a cégvezetővel, közvetlen kapcsolata nem volt a céggel. A tárgyalás csütörtökön további tanúk meghallgatásával folytatódik.