A függetlenség legmagasabb fokán – Péterfalvi beszámolt

Csaknem háromezer bejelentés ügyében indult valamilyen vizsgálati, 33 ügyben pedig hatósági eljárás az elmúlt évben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál.

Az ügyek többsége, 78 százaléka az adatvédelmet érintette, 12 százaléka az információszabadságot, további 5 százalék mindkét alapjogot, 5 százalék pedig egyiket sem – ismertette a hatóság elnöke. A NAIH tavaly 207 jogszabály-véleményezést is érintő ügyet vizsgált, és 46 módosítást kezdeményezett. A hatósághoz 69 közérdekűadat-igénylés érkezett, és ezek mindegyikére sikerült a 15 napos határidőn belül válaszolni. A 69 közérdekűadat-igénylés soknak számít a korábbi évi 19-hez képest, és azt jelzi, hogy a NAIH tevékenységét az első évben élénk érdeklődés kísérte – jelentette ki Péterfalvi Attila.

Az elnök ismertetett egy – a naih.hu honlapon közzétett – felmérést is, amelyből egyebek mellett az derül ki, hogy a megkérdezett felnőttek többségét, 62 százalékát érdekli saját adatainak a védelme, és csak 18 százalékuk mondja azt, hogy nem foglalkozik a kérdéssel.

Péterfalvi Attila felhívta a figyelmet arra, hogy a Velencei Bizottság jónak értékelte a hatóság függetlenségét, pénzügyi függetlenségét pedig példaként állította számos európai ország elé. „A hatóság teljes egészében független, mégpedig a függetlenség legmagasabb fokán, a pénzügyi függetlenség vonatkozásában is” – szögezte le kérdésre válaszolva az elnök. Elmondta, az év végére már 59 emberrel működő NAIH 390 millió forintból gazdálkodhatott, és ennek jelentős része személyi jellegű kiadás volt. Jelezte: az ombudsmani hivatalból magukkal hozott infrastruktúra 60 százalékát az év végén gyakorlatilag selejtezniük kellett.

Ismertebb ügyeik között az elnök megemlítette a Google Street View szolgáltatását, amelynek a hatóság zöld jelzést adott, azzal hogy felhívta a figyelmet a megfelelő garanciális szabályok betartására. Utalt arra, hogy az új jogalap miatt változtattak a korábbi, még Jóri András adatvédelmi biztos idején hozott elutasító állásponton.

Idei tevékenységükről szólva bejelentette: a NAIH az alapjogi biztossal és a hírközlési hatósággal közösen egy gyerekjogi projektre készül, amelynek keretében a biztonságos internethasználatra akarják felhívni a figyelmet.

Szabó Endre Győző, a hatóság elnökhelyettese arról beszélt, idén vizsgálni fogják, hogy a különböző internetes oldalakon megfelelően kezelik-e a felhasználók adatait, érvényesül-e – különös tekintettel a fiatalkorúakra – jogaik védelme.

A hatóság „széles körűen és szisztematikusan” ellenőrizni fogja a helyi önkormányzatok honlapjait is, hogy közzéteszik-e a helyi adótartozást felhalmozók adatait – jelentette be. Utalt egyben arra, hogy tavaly már szabtak ki bírságot egy vidéki önkormányzatra, és az ügyben a bíróság is a NAIH-nak adott igazat.

Péterfalvi Attila elmondta, arról értesültek, hogy a Corvinus Egyetemen a korrupció elleni küzdelem jegyében átfogó felmérést végeztek az önkormányzati honlapokról, az azokon kötelezően közzéteendő adatokról. Jelezte, célszerűnek tartaná, ha ennek a felmérésnek az eredményeit ők is felhasználhatnák, ezért fel akarják venni a kapcsolatot az egyetemmel.

A NAIH MTI-nek is átadott beszámolójában Péterfalvi Attila egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy miként a magánszféra és a közszféra határai, úgy az adatkezelésnél szerepet játszó technikai eszközök és a szabályozás is állandó mozgásban, változásban van.

Utalt arra, hogy az 1990-es évek elején – amikor fiatal jogászként maga is bábáskodott az első magyar adatvédelmi törvény előkészítésénél – még egészen mások voltak a jogalkotó előtt álló kihívások. Emlékeztetett arra is, hogy az új alaptörvény 2011-ben átszabta az alapjogvédelem rendszerét, és a nemzetközi elvárásnak megfelelő, független adatvédelmi hatóság az egységes alapjogi biztos szervezetétől elkülönülten folytathatta a munkáját.