Szabó Endre Győző, a hatóság elnökhelyettese arról beszélt, idén vizsgálni fogják, hogy a különböző internetes oldalakon megfelelően kezelik-e a felhasználók adatait, érvényesül-e – különös tekintettel a fiatalkorúakra – jogaik védelme.
A hatóság „széles körűen és szisztematikusan” ellenőrizni fogja a helyi önkormányzatok honlapjait is, hogy közzéteszik-e a helyi adótartozást felhalmozók adatait – jelentette be. Utalt egyben arra, hogy tavaly már szabtak ki bírságot egy vidéki önkormányzatra, és az ügyben a bíróság is a NAIH-nak adott igazat.
Péterfalvi Attila elmondta, arról értesültek, hogy a Corvinus Egyetemen a korrupció elleni küzdelem jegyében átfogó felmérést végeztek az önkormányzati honlapokról, az azokon kötelezően közzéteendő adatokról. Jelezte, célszerűnek tartaná, ha ennek a felmérésnek az eredményeit ők is felhasználhatnák, ezért fel akarják venni a kapcsolatot az egyetemmel.
A NAIH MTI-nek is átadott beszámolójában Péterfalvi Attila egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy miként a magánszféra és a közszféra határai, úgy az adatkezelésnél szerepet játszó technikai eszközök és a szabályozás is állandó mozgásban, változásban van.
Utalt arra, hogy az 1990-es évek elején – amikor fiatal jogászként maga is bábáskodott az első magyar adatvédelmi törvény előkészítésénél – még egészen mások voltak a jogalkotó előtt álló kihívások. Emlékeztetett arra is, hogy az új alaptörvény 2011-ben átszabta az alapjogvédelem rendszerét, és a nemzetközi elvárásnak megfelelő, független adatvédelmi hatóság az egységes alapjogi biztos szervezetétől elkülönülten folytathatta a munkáját.
