Az egyezmény alapján a felek minden évben katonai együttműködési tervet dolgoznak ki – mondta Hende Csaba az eseményt követő sajtótájékoztatón. Most általános együttműködési keretmegállapodást írtak alá, amely a későbbiekben alapját képezi a különböző konkrét megállapodásoknak. Hende az együttműködés most megcélzott területei közül kiemelte a fegyverzet- és a légtérellenőrzést, a védelmi tervezést, hadgyakorlatok végrehajtását, a békefenntartó műveletekben való együttműködést, valamint az információbiztonsági rendszerek, a katonai oktatás és képzés, a katonai egészségügy, katonai földrajz, katonai meteorológia és topográfia területét, továbbá speciális feladatként Grúzia katonai repülőtereinek NATO-előírásoknak való megfeleltetése elősegítését.
A Magyar Honvédség ez évi nemzetközi együttműködési tervéről a tárcavezető elmondta: az ezt tartalmazó miniszteri utasítás első helyen a műveleti területen való együttműködést és az ehhez kapcsolódó megállapodások megkötését írja elő, elsősorban az Egyesült Államokkal, Németországgal, Svédországgal és Szlovéniával. Emellett a mostani magyar–grúz, tárcaszintű katonai megállapodáshoz hasonló egyezményeket terveznek még aláírni az év folyamán Kazahsztánnal, Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal is.
Irakli Alaszania kiemelte: a most megkötött kétoldalú megállapodás nemcsak a katonai kapcsolatok elmélyítését, hanem a két ország történelmi kapcsolatának erősítését is szolgálja. Grúzia deklarált céljai között szerepel az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás, ebben Magyarországot erős partnernek tekintik.
A grúz védelmi miniszter megköszönte továbbá Magyarország támogatását országuk területi integritásának és szuverenitásának megőrzése és fenntartása, valamint Abházia, illetve Dél-Oszétia el nem ismerésével kapcsolatos politika tekintetében. Mint Irakli Alaszania kiemelte: úgy gondolják, hogy Grúzia euroatlanti csatlakozása lehetővé teszi majd országuk számára, hogy békés eszközökkel és politikai módon találjanak megoldást ezekre a kérdésekre.
