Erdő Péter: Tisztázni kell ezt a dolgot

Mindmáig nem jelent meg mindaz a végrehajtási utasítás, amely ahhoz kell, hogy szeptembertől a köznevelési törvényt hitoktatási és egyéb vonatkozásban a gyakorlatba át lehessen ültetni – hangsúlyozta Erdő Péter.

A bíboros kiemelte: ahol Európában létezik etika vagy erkölcstan nevű „civil” tantárgy, ott „annak a tartalmával mindenütt bajok vannak”. Véleménye szerint ha egy állam dönti el, hogy mit kell etika címén oktatni, akkor ahhoz kellene egy világnézeti egyetértés a minimális értékekben, de „ez bizony egy-egy országon belül sem nagyon van meg”, ráadásul még nemzetközi elvárásokkal is „bombázzák” az egyes országokat, hogy miket kell elismerni, miket nem szabad túlhangsúlyozni a tananyagban. Erdő Péter meglátása szerint „nehéz az etikaoktatás vonatkozásában teljesen optimistának lenni”. Hangsúlyozta, legyenek olyan etikatankönyvek, „amelyek nagyjából (...) a zsidó-keresztény értékrendnek az alapjait mégiscsak tartalmazzák”.

Kitért arra, hogy Európában az egyházi iskolák sokszor elvilágiasodtak, pedig fontos, hogy egy oktatási intézmény ne csak formálisan viselje a katolikus nevet, hanem a tanárok és a szülők is figyeljenek oda, hogy tényleg ilyen szellemű legyen az adott iskola. Ezzel összefüggésben beszámolt arról, hogy a magyarországi katolikus hittanoktatás már rendelkezik a teljes tankönyvsorozattal az általános iskola első osztályától az érettségiig. Ez megtalálható az interneten is, a tanároknak pedig úgyszintén minden segédeszköz rendelkezésre áll a hittanoktatás terén – fűzte hozzá.

Beszélt arról is, hogy az értékorientált pedagógia jegyében tanároknak és diákoknak összeállítanak egy olyan sorozatot, amely azt veszi számba, hogy egyházi szempontból mire érdemes még kitérni a hittanon kívüli tantárgyak esetében a tananyagban. Így készítenek egyebek mellett irodalmi, történelmi, művészeti témájú kiegészítő anyagokat. Ének-zene tantárgyból például kiadták, hogy mely katolikus énekeket kell ismernie a katolikus iskolákba járó tanulóknak – mondta.

Erdő Péter szólt arról, hogy a Katolikus Karitász ugyan viszonylag kevesebbszer szerepel a hírekben, „de a segítség mennyiségét illetően nem kell szégyenkeznünk”, mert „a nagy állami rendszerek után” sorrendben ez a katolikus segélyszervezet következik. A plébániai karitászcsoportok önkéntes segítőkkel jól megszervezve el tudják érni azokat, akiknek a legnagyobb szükségük van rá – állapította meg.

Az eseményen Erdő Péter átadta a Szent Adalbert-díjat Abos Imrének, a máriaremetei Kisboldogasszony-bazilika képviselő-testülete jegyzőjének és Réti Istvánnak, ugyanezen közösség világi alelnökének. A pódiumbeszélgetés után Erdő Péter koncelebrált szentmisét mutatott be a máriaremetei kegytemplomban.

A karizmák ünnepén a máriaremetei templomkertben mutatkoztak be többek között a főegyházmegye plébániái, családközösségei, továbbá katolikus intézmények, kiadók, illetve iskolák és a missziós tevékenységet végző közösségek. Az első karizmák ünnepét az 1994-es Esztergom–budapesti főegyházmegye zsinata után rendezték meg.