A veszélyhelyzet meghosszabbításáról is döntöttek

Hozzájárult az Országgyűlés a hétfőn elrendelt veszélyhelyzet meghosszabbításához. Módosul továbbá a távolléti díj számítása, és nem kell adót fizetniük a veszélyhelyzetben segítőknek.

Kalmár Ferenc (KDNP) a dunai árvíz kapcsán arról beszélt: a ritkán látott összefogás és példás helytállás hatására az elmúlt napokban 3000 önkéntes és 9000 hivatásos önfeláldozó munkájával megóvta az ország értékeit. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában mindenkinek megköszönte a részvételt. Szerinte Magyarország az árvízi védekezést követően összetartóbb, fegyelmezettebb és szervezettebb lett.

Harangozó Gábor (MSZP) arról beszélt: a tervekkel ellentétben a kormány inkább ártott, mint használt a fejleszteni szándékozott hazai kis- és középvállalkozásoknak (kkv). Szerinte ezt bizonyítja, hogy gazdaságfejlesztési projektekre a vártánál sokkal több pályázat érkezett, amelyeket azonban nagyon sok esetben forráshiány, vagy a „magas kockázati tényező” miatt utasítottak el a hatóságok. Fónagy János államtitkár válaszában emlékeztetett arra, hogy a jelenleg zajló uniós pályázati rendszert az előző kormány készítette el. Kiemelte: eddig összesen 110 ezer pályázat érkezett, ebből 55 ezer kapott támogatást. Az államtitkár szerint az 50 százalékos arány „ebben a műfajban igen jónak minősül”.

Balczó Zoltán (Jobbik) a földtörvény kapcsán a külföldiek lehetséges földvásárlásáról beszélt. Szerinte nem igaz, hogy uniós előírások tennék kötelezővé a magyar földpiac liberalizálását, de ha igaz lenne, akkor módosítani kell a magyar csatlakozási szerződést a magyar termőföld védelme érdekében. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában leszögezte: csak magyar földműves tud majd magyar földet vásárolni.

A módosítás összhangba hozza a munkatörvénykönyvet a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel, és tartalmazza azokat a szabályokat, amelyek a jogviszony megszűnésének egyes eseteiben eltérést jelentenek az általános szabályozásától. Kimondja továbbá, hogy a közalkalmazottat garantált illetményként legalább a minimálbérnek, középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén pedig a garantált bérminimumnak megfelelő összeg illeti meg.

Módosult a stabilitási törvénynek az önkormányzati hitelfelvételre vonatkozó része is: önkormányzat kezességet, illetve garanciát érvényesen kizárólag a kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat, és hitelt is csak így vehet fel. Ez alól kivétel ha a helyhatóság bevezette a helyi iparűzési adót, valamilyen vagyoni típusú adót vagy a magánszemélyek kommunális adóját.

Kibővül a tervezett önkormányzati ügyletekről szóló adatszolgáltatás köre, a kormánynak lehetősége lesz arra, hogy ezen információkra alapozva mérlegelje az egyes önkormányzati ügyletek engedélyezését. Veszélyhelyzetben és katasztrófaveszélyben segítőknek az adományozáskor nem keletkezik adófizetési kötelezettsége, ha azt a vállalkozó bejelenti az adóhatóságnak. Ezt a dunai árhullám miatt elrendelt vészhelyzettel indokolta az előterjesztő nemzetgazdasági miniszter.

Több adó-, illeték- és jövedéki szabály módosítását is elfogadták a képviselők pénteken az Országgyűlésben a távolléti díj számításával összefüggő törvényjavaslat jóváhagyásával. Ennek alapján az illetéktörvényben bővítették a pénzintézetek által elengedett követelésekhez kapcsolódó illetékmentességet. A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény is úgy változik, hogy a jelenleginél szélesebb körben legyen adómentes a pénzügyi intézmény által zálogjoggal biztosított lakáskölcsön elengedése.

Az szja-törvény módosítása szerint az adós nem akkor jogosult az elengedett kölcsönösszeg adómentességére, ha az ő és a vele közös háztartásban élő hozzátartozója egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszeresét, hanem abban az esetben, ha azt a pénzintézet a belső szabályzata szerint, az egyenlő elbánás elvének figyelembevételével teszi. További változás, hogy a jövőben a kedvező szabály nem csak devizakölcsönök elengedése esetén alkalmazható. A szabály továbbra is kizárja az adómentességből a hitelintézet alkalmazottait. Megszűnik a hitelintézetek egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettsége a követelés elengedésére tekintettel, így szélesebb körben válik lehetővé az adósok megsegítése.

A törvénymódosítás nyomán a megtett úttal arányos, elektronikus útdíj bevezetésével összefüggésben csökken a helyi iparűzési adó és a gépjárműadó szintje a fuvarozó vállalkozások számára.

Június eleje helyett október 1-jéig mentesülnek az állattenyésztési bírság alól az állami elismeréssel nem rendelkező ebtenyésztők  döntött a parlament pénteken.

Az Országgyűlés tavaly júliusban csaknem egyéves felmentést adott a bírságolás alól a kutyatenyésztőknek.

A fideszes Budai Gyula államtitkár mostani javaslatának indoklásában azt írta: bár a hatóságok, az érintett szervezetek közti egyeztetések lezajlottak, azonban a végleges, a jogszabályi feltételeknek megfelelő szervezeti struktúra nem jött létre, ezért javasolja további négy hónappal meghosszabbítani a bírságolási moratóriumot.

A bírság alól mentesül egyebek mellett a tenyésztőszervezeti elismerés nélküli törzskönyvezés. Tenyészállat szakmai hozzájárulás nélküli behozataláért vagy kiviteléért viszont októbertől sem szabnak majd ki bírságot.

Az üzemanyag-jelölési rendszer megfelelő működésének biztosítását szolgálja az a passzus, amely szerint a jelölési kötelezettség be nem tartása esetén egymillió forintig terjedő bírság szabható ki. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról (NAV) szóló törvény módosításával biztosították a NAV együttműködését a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséggel a jelölés ellenőrzésében. A készletezési törvény módosításával deklarálták, hogy csak jelölt üzemanyagot lehet forgalmazni, szabadforgalomba bocsátani. A jelölés részletszabályait, valamint a jelölő anyag jellemzőit miniszteri rendelet tartalmazza majd.

Jóváhagyta az Országgyűlés azt is, hogy a hátrányos helyzetű térségek, települések foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások nagy értékű beruházás megvalósítása nélkül is igénybe vehessék új munkavállalóik után a szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos és a szakképzési hozzájárulási kedvezményeket.

A jogosulti kör kiszélesítésével párhuzamosan a feltételek is módosultak, így előírás a létszámtartási kötelezettség a munkáltatónál, az, hogy a kedvezményezett új munkavállaló ne kapcsolt vállalkozástól érkezzen, illetve, hogy a munkavállaló legalább hat hónapja bejelentett lakóhellyel rendelkezzen a szabad vállalkozási zónában. Az állami támogatások halmozódásának elkerülése érdekében nem érvényesíthető adókedvezmény az után a munkavállaló után, akire tekintettel a kifizető (munkáltató) a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból állami támogatást kapott.