Csak így újítható meg az oktatás

Kiválóan képzett, erkölcsileg és anyagilag megbecsült pedagógusok nélkül nem újítható meg az oktatás.

Balog Zoltán A tanév itt kezdődik! című budapesti tanévnyitó konferencia csütörtöki nyitónapján azt mondta: a jó iskolarendszer alapja a felkészült pedagógus, akinek a munkájára a nemzet jövője épül. Jelezte: a pedagógusok mostani béremelését törvény fogja garantálni, a parlament a köznevelési törvény módosítása ügyében augusztus 26-27-én tart ülést. A további emeléseket kormányrendelet rögzíti majd – mondta. Nagyon fontos a pedagógusok iránti méltányosság, akiknek a megbecsülésében „nem járunk élen”, és sokkal többet kellene tenni ezért az ügyért, mint ami eddig történt – jelentette ki.

A miniszter beszélt arról is, hogy lényeglátás nélkül nem lehet valaki jó pedagógus. A lényeg pedig nem más, mint az ember, a gyermek, akit tanítani kell és lehet. Őket kell látni, az iskolában minden értük kell, hogy történjen – fogalmazott Balog Zoltán, aki szerint Magyarország és a családok a legértékesebbet, gyermekeiket bízzák az iskolákra, a minisztériumra, a kormányra és a magyar államra.

Elmondta, szeptembertől a köznevelés számos új eleme lép életbe. A miniszter ezek közül megemlítette az újfajta tankönyvellátást, az állami felelősség egyértelművé tételét, az új minősítési rendszert és az egységes tartalmi szabályozás kiépülését. Beszélt továbbá az új Klebelsberg-ösztöndíjrendszerről, amellyel ösztönözni szeretnék, hogy jó színvonalon képzett pedagógusok dolgozzanak a köznevelési rendszerben. Az újonnan belépő tanár szakos hallgatók ennek részeként a minimálbérhez közeli összeget kaphatnak szeptembertől ösztöndíjként – tette hozzá.

Balog Zoltán hangsúlyozta, az intézményvezetői szerep is a helyére került a köznevelés átalakításával. Az új szerkezetben a diák „nem hullik ki a rendszerből”, és egyetlen felső tagozat sem szűnik meg – sorolta.

A tárca vezetője előadásában lényegi célként a versenyképességet jelölte meg, hozzátéve, hogy ez magában foglalja az értékelvűséget és az erős identitást is. Nagy szükség van továbbá az esélyek kiegyenlítésére is – folytatta a miniszter.

Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár arról beszélt, hogy megújulásra van szükség a köznevelés területén. A magyar iskolarendszerre három évvel ezelőtt az volt jellemző, hogy rossz állapotban voltak a gyerekek, a pedagógusok, az intézmények, romlottak a tanulmányi eredmények – mondta, majd a megújulás céljaként a gyermekek, fiatalok fejlődésének előtérbe helyezését, a családok jólétét, a minőség állandó emelését jelölte meg. Hoffmann Rózsa hangsúlyozta, megengedhetetlen, hogy a pedagógusok ugyanazért a munkáért eltérő bérezést kapjanak, ezért ezen is változtatni kívánnak.

Hoffmann Rózsa szerint egyértelmű és pozitív a fogadtatása a középiskolások körében az 50 órás közösségi munkának. Az idén már két-két évfolyamot érint a mindennapos testnevelés bevezetése. Szeptembertől indul az erkölcstan és hittan oktatása – említett egy másik változást, és szólt a hároméves kortól kötelező óvodáztatásról is, amely jövő szeptembertől lép majd életbe. Folytatódik továbbá a tehetségprogram, amely arról szól, hogy ne kallódjon el egyetlen tehetség sem.

Az előadás utáni sajtótájékoztatón az államtitkár kérdésre válaszolva azt mondta: megegyeztek az egyházakkal a hit és erkölcstan finanszírozásának ügyében. Az iskolaigazgatók kinevezését firtató felvetésekre elmondta, a 455 kinevezés közül 430 egyértelmű volt, a többinél mérlegelnie kellett, és előtte alaposan tájékozódott. Szavai szerint egy esetben volt plágiumgyanú, ott új felhívást tesznek közzé. További kérdésre válaszolva az óvodai helyekről elmondta, pontosan felmérik a létszámot, és szeptemberre már várhatóan látható lesz, hol kell esetleg beavatkozni.