Mint írják, ha a jogtalan eltulajdonítás miatt az FKF Zrt.-t ért kár meghaladja az 50 ezer forintot, és a lopást üzletszerűen, vagyis rendszeres haszonszerzésre törekedve követik el, az elkövető két év szabadságvesztéssel is büntethető. A kisebb értékre (50 ezer és 500 ezer forint között) elkövetett lopás vétségnek számít, 50 ezer forint alatti értéknél pedig szabálysértésnek.
A közlemény emlékeztet arra, hogy az utcára kitett lomok tulajdonviszonya a törvényi szabályozás előtt rendezetlen volt, ezért csak korlátozottan lehetett fellépni az üzletszerű begyűjtők, a „lomisok” ellen, akik lomtalanításkor szinte kiköltöztek a közterületekre.
A szabálysértési törvény alapján a tulajdon elleni szabálysértés elzárással is büntethető. Főszabály szerint az elzárás legalább egy, legfeljebb 60 napig tarthat. A kiszabható pénzbírság legalacsonyabb összege 5 ezer, legmagasabb összege pedig 300 ezer forint.
A közterület-felügyelők tettenéréskor – ha bűncselekmény gyanúja áll fenn – a szabályszegőt feltartóztathatják, vagy a rendőrségre előállíthatják. A rendőrség saját hatáskörben is intézkedik: helyszíni bírságot szab ki, nagyobb értékre elkövetett lopás esetén pedig büntetőeljárást indíthat.
A közterület-felügyelők fellépnek azok ellen is, akik a lomtalanítás lebonyolítására vonatkozó szabályokat nem tartják be, például nem a megengedett időben, vagy tiltott hulladékot raknak ki közterületre. Ilyen esetekben a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságnak, környezetvédelmi hatóságként a fővárosi főjegyzőnek, valamint – jogellenesen elhagyott hulladékok esetében – a kerületi jegyzőnek kell eljárnia. Köztisztasági szabálysértés esetén tettenéréskor 5 ezer és 50 ezer forint közötti helyszíni bírsággal, vagy akár 150 ezer forint pénzbírsággal is büntethető a szabálysértő – zárul a közlemény.
