Az egészségügyre fordított kiadásokat jelentős mértékben kell emelni 2014-ben, mert e nélkül nem lesz fenntartható az ágazat – mondták egybehangzóan a Magyar Rezidens Szövetség által szervezett szerdai, budapesti fórum résztvevői. Dénes Tamás, a szövetség elnöke a hálapénz felől közelítette meg a kérdést, mondván: a hálapénz egyrészt kiszolgáltatottá teszi a beteget, rossz az orvosnak, és rossz az ellátást igénybe vevőnek is. Úgy véli, a szakorvosi ösztöndíjak bevezetése és a béremelés jó lépés, de az orvosi fizetéseket olyan szintre kell emelni, hogy ne érje meg elfogadni a hálapénzt. Az elnök korábban az MNO-nak adott interjújában részletesen beszélt a felelősségről, a hálapénz mechanizmusáról. Külön nehezíti a helyzetet, hogy a „para” azonnali kivezetése a rendszerből ellátási gondokat okozna.
A rezidensek által megpályázható ösztöndíjak és a hiányszakmát támogató források nélkül nincs jövőképük az orvosoknak, hiszen miután szakvizsgáznak, jövedelmük jelentősen csökken – mondta a rezidensek elnöke. Dénes Tamás szerint ki kell mondani, hogy „aki nem fogad el ma Magyarországon hálapénzt, az nagyon rossz helyzetben van”, és ez a rendszer nem fenntartható.
• A rezidensek háborút hirdettek a hálapénz ellen
• Szócska még nem végzett a tabumentesítéssel
• Perverz motivációs eszközök az egészségügyben?
• Kiskirályok és csicskák az ágazatban
• Egészségügy: csak kiválasztottaknak?
• Ez a rendszer is megbukik egyszer
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke egyetért azzal, hogy az ágazatnak jelentős többletforrásra van szüksége, valamint átlátható, koherens életpályamodellre, amelyet a kamara már régen kidolgozott. Mint mondta, a 2013-as egészségügyi közfinanszírozás összege csökkent az elmúlt évekhez képest is, és a GDP sokkal nagyobb arányát kellene az ágazatra költeni. A kamarai elnök úgy fogalmazott, az alapellátás vergődik, nem mennek kevesebben külföldre a kórházi járóbeteg-szakellátásból, és egy friss felmérés szerint a magyar orvoskar fizikai és lelki állapota sem mondható jónak.
Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke jó kezdeményezésnek tartja a rezidensek hálapénz elleni kampányát. A paraszolvencia megszüntetése kívánatos, ugyanakkor úgy véli, azonnali megszüntetése működési zavarokat okozna. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója szerint az egészségpolitika módszeres intézkedéseivel kell megszüntetni „ezt a mételyt”. Ehhez azonban elsődlegesen pénz kell – tette hozzá.
A kórházszövetségi elnök szerint az idei béremelés előremutató, de a bérfejlesztésből nem lehet kihagyni a nem egészségügyi dolgozókat, továbbá a mozgóbér emelésére is forrást kell találni. Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke is azon a véleményen volt, hogy emelni kell az ágazat GDP-arányos kiadásait, hiszen – mint mondta – az egészségügy nemzetstratégiai kérdés. A testületi vezető azt szorgalmazza, hogy a mindenkori nemzetgazdasági átlagbér másfélszerese legyen egy kezdő orvos bruttó alapbére, a kezdő szakorvosi bér pedig bruttó háromszorosa.
Velkey György kérdésre válaszolva azt mondta, a kórházi fekvő- és járóbeteg-ellátásra jövőre első lépésként 60-80 milliárddal többet kellene fordítani, béremelésre további 17-20, illetve személyi juttatásokra 25-30 milliárdot. Éger István szerint az egészségügy kiadásait, mintegy 800 milliárdot minimálisan másfélszeresére kellene emelni, az alapellátás finanszírozásának 90 milliárdját pedig meg kellene duplázni.
