A víz alapvető tényező sok, az embereket erősen foglalkoztató kérdésben, mint például az élelmiszer-biztonságban és az energiabiztonságban – mondta Benedito Braga brazil környezetmérnök, aki az 1996-ban alapított nemzetközi hálózatnak, a kedden kezdődő Budapesti víz-világtalálkozó egyik társszervezőjének elnöke. „Nem beszélhetünk élelmiszer-biztonságról a vízellátás biztonsága nélkül, és nem beszélhetünk energiabiztonságról sem anélkül, hogy a vízről beszélnénk\" – hangsúlyozta.
Az MTI kérdésére elmondta: reméli, a budapesti tanácsozáson a részt vevő kormányok támogatják majd, hogy az ENSZ következő, 2015 utáni időszakra szóló fenntartható fejlődési célkitűzései között fogalmazzanak meg külön vízügyi célkitűzést is.
Az 1996-ban létrehozott Víz-világtanácsnak (WWC) mintegy 300 intézmény a tagja, köztük vannak kormányok, nemzetközi ügynökségek, az üzleti szektor szervezetei, nem kormányzati szervezetek, valamint szakmai és fogyasztói szervezetek is.
Az ENSZ 2000-ben meghatározott, úgynevezett millenniumi fejlesztési célkitűzései között szerepel, hogy 2015-re felére csökkenjen a világban azok száma, akik nem jutnak tiszta ivóvízhez vagy lakóhelyükön nincs csatornázás. Braga szerint míg az ivóvízhez való hozzáférés javult az évezred elejéhez képest a világban, addig a csatornázás terén a legtöbb aláíró ország nem fogja tudni teljesíteni a kitűzött célt.
Az ENSZ adatai szerint 700 millió ember nem jut hozzá vezetékes vízhez, és 2,5 milliárd ember lakóhelyén nincs csatornázás. Más adatok, így az Észak-Karolinai Egyetem egyik tanulmánya szerint viszont 1,8 milliárdan nélkülözik a tiszta ivóvizet. Ez a világ lakosságának mintegy egyharmada – mutatott rá Benedito Braga.
A világ különböző részei más-más módon érintettek a vízellátás biztonságának terén. A fejlődő országokban az ivóvízhez való hozzáférés és a csatornázás a legfontosabbak, de ezeknek az országoknak a gazdasági fejlődésük szempontjából is nagyon fontos a víz. Egyes afrikai államokban a hazai össztermék mértéke is részben a víztől függ: ha nincs eső, akkor nincs élelmiszer-termelés, sőt egyes vidékeken éhínség lép fel – emelte ki a szakember.
Kitért arra is, hogy a csapadékban szegény országokban a tárolási lehetőségek fejlesztésére kell nagy figyelmet fordítani. Példaként elmondta: Etiópiában az éves szinten egy lakosra jutó, tározókban tárolt víz mennyisége 55 köbméter, míg Ausztráliában 5000 köbméter.
„A fejlett országokban az infrastruktúra megújítása az egyik fő kérdés. Ezekben az államokban korán kezdték el kiépíteni a vízvezeték-rendszereket, ezért vannak köztük 100-150 évesek is. Ezek az országok néhány éven belül az infrastruktúra megújításának szükségességével szembesülnek. Itt ezermilliárd dolláros beruházásokról van szó. Másrészről a fejlett országokban, mivel ott az infrastruktúra már megvan, a hatékony vízhasználatra kell felhívni a figyelmet” – jegyezte meg Braga.
Az ENSZ tagállamai 2012-ben, a Rio+20 csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy mérhető és megvalósítható fenntarthatósági fejlődési célokat dolgoznak ki a világ legégetőbb problémáinak megoldásához a 2015 utáni időszakra.
Magyarország ezen a tanácskozáson ajánlotta fel, hogy a vízügyi cél kidolgozását segítené egy budapesti konferencia megrendezésével. A négynapos tanácskozást Áder János köztársasági elnök és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár részvételével nyitják meg.
