Kitért arra is, hogy a csapadékban szegény országokban a tárolási lehetőségek fejlesztésére kell nagy figyelmet fordítani. Példaként elmondta: Etiópiában az éves szinten egy lakosra jutó, tározókban tárolt víz mennyisége 55 köbméter, míg Ausztráliában 5000 köbméter.
„A fejlett országokban az infrastruktúra megújítása az egyik fő kérdés. Ezekben az államokban korán kezdték el kiépíteni a vízvezeték-rendszereket, ezért vannak köztük 100-150 évesek is. Ezek az országok néhány éven belül az infrastruktúra megújításának szükségességével szembesülnek. Itt ezermilliárd dolláros beruházásokról van szó. Másrészről a fejlett országokban, mivel ott az infrastruktúra már megvan, a hatékony vízhasználatra kell felhívni a figyelmet” – jegyezte meg Braga.
Az ENSZ tagállamai 2012-ben, a Rio+20 csúcstalálkozón megállapodtak abban, hogy mérhető és megvalósítható fenntarthatósági fejlődési célokat dolgoznak ki a világ legégetőbb problémáinak megoldásához a 2015 utáni időszakra.
Magyarország ezen a tanácskozáson ajánlotta fel, hogy a vízügyi cél kidolgozását segítené egy budapesti konferencia megrendezésével. A négynapos tanácskozást Áder János köztársasági elnök és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár részvételével nyitják meg.
