Áder János a Sándor-palotában tartott fogadáson a magyar–szerb megbékéléssel kapcsolatban arról beszélt, hogy azzal történelmi sebeket kívántak gyógyítani. Emlékeztetett: júniusban a szerb parlament kimondta: a kollektív bűnösség elve fenntarthatatlan.
Felidézte azt is, hogy Tomislav Nikolic szerb államfővel június 26-án közösen emlékeztek meg a vajdasági Csúrogon a második világháború ártatlan magyar és szerb áldozatairól. A szerb államfő akkor azt mondta, „a következő generációk válláról le kell venni a múlt terheit, eljött a kölcsönös bocsánatkérés és megbocsátás ideje” – emlékeztetett Áder János, hozzátéve, ő maga pedig a szerb parlamentben bocsánatot kért azokért a bűnökért, melyeket a második világháború idején magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen.
Az államfő értékelte észak-amerikai útját is. Rámutatott: történelmi adósságot törlesztett, amikor az ott élő magyarok több generációjának képviselőivel találkozott. A részletekről szólva közölte, utazásának harmadik céljaként találkozott azokkal a magyar közösségekkel is, amelyek hosszú évtizedek óta ápolják kultúrájukat, hagyományaikat, vallási szokásaikat, és megőrizték magyar identitásukat.
Az államfő azt hangoztatta, bízik abban, hogy a jövő évi Máért-találkozón hasonló eredményekről tud majd beszámolni.
A köztársasági elnök végül Varga Bélának, az 1946-os magyar parlament elnökének szavait ajánlotta a Máért-ülés résztvevőinek figyelmébe; az Országgyűlés akkori elnöke egy korábbi interjúban úgy fogalmazott: „Nemcsak testvérek vagyunk, hanem nehéz sorsot átélt nemzet is. Ha mi nem szeretjük egymást, ha mi veszekszünk, hogyan várhatjuk el, hogy a világ szeressen bennünket?”
Egyhangúlag, valamennyi külhoni magyar résztvevő és magyarországi parlamenti párt aláírásával fogadták el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XII. ülésének zárónyilatkozatát – jelentette be Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a tanácskozás után csütörtök este a Parlamentben.
A dokumentum többek között rögzíti, hogy 2014 az egységes magyar nemzet közjogi kiteljesedésének éve lesz. A magyar nemzet most be tudja teljesíteni azt a feladatot, amely történelmi okok miatt előtte áll: a közös ügyekben közös döntést hozni, hogy a nemzet egységét megszilárdíthassák. „Felelősségünk is közös, hogy ezzel a történelmi lehetőséggel jól éljünk” – olvasható a dokumentumban, amely szerint a résztvevők történelmi eredményként értékelik az egyszerűsített honosítást.
Az aláírók üdvözlik, hogy az Országgyűlés 2012 novemberében elfogadta a választójogi törvény módosítását, amely szerint a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok is részt vehetnek a magyarországi választásokon. Fontos feladatnak tekintik, hogy a külhoni magyar állampolgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak a regisztráció folyamatáról és a választási eljárásról annak érdekében, hogy minél többen részt vegyenek a választásokon.
Sikeresnek tekintik a „2013 a külhoni magyar kisiskolások éve” programot, amely az előző évben az óvodás korosztálynál megkezdett munka folytatásaként a kisiskolásoknál ért el számottevő eredményeket az óvodai-iskolai átmenet, az iskolai beiratkozások, valamint az alapfokú iskolák minőségének javításánál. Megállapodtak abban, hogy 2014-ben az év programja keretében a külhoni magyar fiatalok tehetségének kibontakoztatása a cél.
A zárónyilatkozat – amely „nemzetrészenként tartalmazza a legfontosabb megoldandó kérdéseket” – rögzíti, hogy a résztvevők tiltakoznak minden olyan területi és közigazgatási átalakítás ellen, amely – az érvényben levő európai normákat figyelmen kívül hagyva – hátrányosan érinti az erdélyi magyar közösséget. Támogatnak minden olyan törekvést, amely a szolidaritás és a szubszidiaritás elveit követve segíti az erdélyi magyarság közösségként megmaradását, továbbá meggyőződésüket fejezik ki, hogy a szülőföldjükön való boldogulásuk garanciája a közösségi autonómiák közjogi rendszere.
