Kiemelkedő, hetvenszázalékos az emlőrákszűrésen való részvétel Tolna megyében, amivel a térség a nyugat-európai országokéval megegyező eredményt könyvelhet el. Az országos átlag 45 százalék körüli. Báe az ÁNTSZ adatai alapján Budapesten a mammográfiás szűrésen megjelentek aránya az elmúlt években kismértékben javult, de még mindig az országos átlag alatt van. A fővárosban 2008-ban az érintettek alig több mint harmada, 2012-ben pedig még mindig kevesebb mint 39 százaléka vett részt a vizsgálaton.
Baranya megyében öt évvel ezelőtt a nők 42 százaléka szánta rá magát az eljárásra, ám tavaly ez a szám már nem érte el a 30-at. Jelentős volt a csökkenés Nógrád megyében is, ahol 2008-ban az érintettek több mint fele megjelent, tavaly azonban már csak kevesebb mint 42 százaléka. Zala megye korábban kiemelkedett a 71 százalékos eredményével, a múlt évben viszont már csak 56 százalékos volt a részvételi hajlandóság. Hasonló a helyzet Veszprém megyében, ahol szintén jelentős volt a zuhanás, ott 76 százalékról 52-re esett vissza a szűrésen megjelentek aránya. Borsodban a hajlandóság nagyjából változatlan, az elmúlt években 40 és 50 százalék között változott. Ezzel szemben Tolnában 2008-ban még az országos átlag alatti – kevéssel 34 százalék feletti – volt a szűrési részvétel, ami majd rá egy évre már jelentősen, közel 52 százalékra ugrott. Ez a szám 2010-re is tovább növekedett, tavaly pedig majdnem elérte a 70 százalékot.
– Mindez többek között annak köszönhető, hogy az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. kiemelten kezeli a dolgozók vizsgálatokon való részvételét – mutatott rá lapunknak Szalai Gábor klinikai főorvos, a Pécsi Tudományegyetem radiológusa. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, az országos adatok nem minden esetben tükrözik a valóságot, mivel a megjelentekre vonatkozó számok több forrásból származnak. Tájékoztatása szerint a meghívásos emlőrákszűrés 2002 márciusa óta működik. Ennek során azokat a 45–65 éves nőket hívják a vizsgálatra, akik egy éven belül nem vettek részt szűrésen. Ez a rendszer minden megyében működik. Azok a nők pedig, akik nem kaptak meghívót – ez az adminisztrációs folyamat során előfordulhat –, a háziorvostól, a nőgyógyásztól vagy más szakorvostól kapnak beutalót.
Mivel azonban két „csatornán” lehet eljutni a szűrésekre, nincs pontosan dokumentálva, hogy ténylegesen mennyi az átvizsgáltak száma. Így lehetséges, hogy például Baranya megyében az utóbbiak aránya valójában 85 százalék feletti, míg a megjelentekre vonatkozó adat ennél jóval kisebb részvételről tanúskodik. Szalai Gábor elmondta, a Paksi Atomerőmű már 2009 óta biztosítja dolgozóinak a vizsgálatokat, aminek köszönhetően három-négyezer ember vett részt az évente esedékes – többek között tüdő- – szűréseken. Ennek részeként vizsgáltak meg négyszáz nőt is.
– Az emlőrákszűréseket egy úgynevezett direkt digitális mammográffal végzik, amelynek során kisebb sugárdózis éri a beteget. Ezzel a berendezéssel olyan képek készíthetők, amelyek megbízható minőségűek és könnyen archiválhatók – magyarázta a radiológus, hozzátéve, a vizsgálatok körét tovább akarják bővíteni a vastagbélrákszűréssel.
A gondos eljárásnak köszönhetően az erőmű dolgozói között jóval kevesebb emlőrákot találnak, évente egyet-kettőt, ami a statisztikailag „elvárt” megbetegedésszám fele-harmada. Szemléltetésképpen országosan évente 5400-5500 új emlőrákos beteget fedeznek fel. Szalai Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy az első beteg, akit Pakson kiszűrtek, a mai napig az atomerőműnél dolgozik, ami bizonyítja, hogy a szűrés életet ment.
– A legfőbb cél a halálozások csökkentése, továbbá hogy ha fel is fedezik valakinél a daganatot, az érintett teljes életet élhessen – mutatott rá. A főorvos arról is beszélt, a pécsi központban a rendelkezésre álló technikai feltételeknek hála már néhány milliméteres daganatokat is felismernek, és – az országosan jellemző egy-másfél hónappal szemben – másfél órán belül szövettani diagnózist tudnak felállítani. Tájékoztatása szerint hetente mintegy 5-20 emlőrákos daganatot diagnosztizálnak.
A teljes cikket a hétfői Magyar Nemzetben olvashatja.
