Mivel azonban két „csatornán” lehet eljutni a szűrésekre, nincs pontosan dokumentálva, hogy ténylegesen mennyi az átvizsgáltak száma. Így lehetséges, hogy például Baranya megyében az utóbbiak aránya valójában 85 százalék feletti, míg a megjelentekre vonatkozó adat ennél jóval kisebb részvételről tanúskodik. Szalai Gábor elmondta, a Paksi Atomerőmű már 2009 óta biztosítja dolgozóinak a vizsgálatokat, aminek köszönhetően három-négyezer ember vett részt az évente esedékes – többek között tüdő- – szűréseken. Ennek részeként vizsgáltak meg négyszáz nőt is.
– Az emlőrákszűréseket egy úgynevezett direkt digitális mammográffal végzik, amelynek során kisebb sugárdózis éri a beteget. Ezzel a berendezéssel olyan képek készíthetők, amelyek megbízható minőségűek és könnyen archiválhatók – magyarázta a radiológus, hozzátéve, a vizsgálatok körét tovább akarják bővíteni a vastagbélrákszűréssel.
A gondos eljárásnak köszönhetően az erőmű dolgozói között jóval kevesebb emlőrákot találnak, évente egyet-kettőt, ami a statisztikailag „elvárt” megbetegedésszám fele-harmada. Szemléltetésképpen országosan évente 5400-5500 új emlőrákos beteget fedeznek fel. Szalai Gábor felhívta a figyelmet arra is, hogy az első beteg, akit Pakson kiszűrtek, a mai napig az atomerőműnél dolgozik, ami bizonyítja, hogy a szűrés életet ment.
– A legfőbb cél a halálozások csökkentése, továbbá hogy ha fel is fedezik valakinél a daganatot, az érintett teljes életet élhessen – mutatott rá. A főorvos arról is beszélt, a pécsi központban a rendelkezésre álló technikai feltételeknek hála már néhány milliméteres daganatokat is felismernek, és – az országosan jellemző egy-másfél hónappal szemben – másfél órán belül szövettani diagnózist tudnak felállítani. Tájékoztatása szerint hetente mintegy 5-20 emlőrákos daganatot diagnosztizálnak.
A teljes cikket a hétfői Magyar Nemzetben olvashatja.
