Ki hitte volna: bőven kétharmad fölött a Fidesz

A Fidesz–KDNP a mandátumok 60-70 százalékát is megszerezheti az októberi felmérések alapján.

A választások közeledtével egyre többen próbálják megjósolni, megtippelni, hogy az éppen aktuális támogatottsági adatok mellett melyik párt hány mandátumra számíthat a 2014-ben felálló 199 fős parlamentben. Eddig csupán az LMP-ből kilépő, majd a Bajnai-csapatban landoló Karácsony Gergely által készített mandátumbecslő alapján lehet jósolni, amelynek megbízhatósága roppant komoly lékeket kapott az elmúlt hónapokban. A modell nem veszi figyelembe az esetleges egyéni jelöltek szerepét, és a Szigetvári Viktor által manipulált támogatottsági számokat használja az új választókerületek esetében.

Mindezek ellenére a formula néhány megjegyzéssel alkalmazható, így például az általa használt súlyozást érdemes több esetben is jól megnézni, mivel teljesen természetes, hogy egy párt támogatottságának a változása országosan nem egyenletesen oszlik el, valamint azt is, hogy Szigetváriék szándékosan a jobboldal felé torzították a modelljüket.

Októberben a biztos szavazók között a Fidesz–KDNP 49,4, az MSZP 24,2, a Jobbik 12,4, az Együtt–PM 6,4, a Gyurcsány-párt 3,8, míg az LMP 2,6 százalékon állt. Természetesen a számítások során nem lehet figyelembe venni azt a megállapodást, amit az MSZP és az Együtt–PM kötött az egyéni kerületi indulásról, ráadásul elemzői vélemények szerint elképzelhető, hogy mégis közös ellenzéki lista lesz. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy Bajnaiék milyen formációban indulnak, így az alakulat a múlt hónapban sem szerzett volna mandátumot, mivel rájuk még a 10 százalékos bejutási küszöb vonatkozik.

Abban az esetben, ha az ellenzéki pártok végül mégis külön listán indulnak, akkor a Fidesz–KDNP a mandátumok 76,88 százalékát szerezné meg, a szocialisták 15,58, míg a Jobbik a képviselői helyek 7,54 százalékát kapná meg. Az MSZP egyedül a XIII. kerület nagy részét lefedő választókerületben szerezné meg az egyéni mandátumot, de nagyon szoros lenne a verseny Újpesten és Rákospalotán is. A kormánypártok a becslés alapján a körmendi és a csornai választókerületben 60 százalék fölötti eredményt érnének el.

Ha mégis létrejönne a teljes ellenzéki összefogás az MSZP, az Együtt–PM és a DK között, akkor a mostani kormánypártok a parlamenti helyek 67,34 százalékát, éppen csak kétharmadát szereznék meg. A balliberális ellenzéki erők 25,63, míg a Jobbik 7,04 százaléknyi mandátumot tudhatna magáénak. A baloldal ebben az esetben 14 egyéni mandátumot szerezne, amiből 11 budapesti, egy szegedi és miskolci, valamint tatabányai körzet lenne. A becslés szerint nagyon sok körzetben fej fej melletti eredmény születne, így a korábbi évtizedek voksolásai alapján egy közös ellenzéki fellépés esetén érdemes legalább 30-35 győzelemmel számolni.
A becslés eredményeit természetesen hiba lenne tényként kezelni, de iránymutatásként tökéletes. Annyit le lehet belőle szűrni, hogy a mostani párttámogatottsági adatok mellett a Fidesz–KDNP minden bizonnyal folytathatná a kormányzást, és egy teljes ellenzéki dezintegrálódás esetén még a kétharmados többségre is lenne valamennyi esélye.

A szeptemberi összesített közvélemény-kutatási eredmények alapján a Fidesz–KDNP a mandátumok 77,89 százalékát szerezné meg egy mostani választáson. Ha teljes lenne a baloldali összefogás és a szavazók is követnék a pártjukat, akkor az ellenzék a parlamenti helyek 22,11 százalékát érné el.

Az augusztusi összesített közvélemény-kutatási adatok alapján a Fidesz–KDNP még egy teljes körű ellenzéki összefogás esetében is megszerezné a mandátumok több mint 70 százalékát. Természetesen a Karácsony Gergely szakadár LMP-s képviselő által készített modellt nem kell szentírásnak venni, de az erőviszonyok feltérképezése szempontjából hasznos lehet.

Még egy ellenzéki összefogás esetén is több mint a mandátumok kétharmadát szerezné meg a Fidesz–KDNP a júliusi összevont közvélemény-kutatási eredmények alapján.

Még egy széles körű ellenzéki összefogás esetén is közel lenne a Fidesz–KDNP ahhoz, hogy kétharmados győzelmet arasson a parlamenti választáson, ha a júniusi közvélemény-kutatási eredményekkel számolunk. A modellszámítások alapján az látszik, hogy az ellenzéki erők a legjobb eredményeiket Budapesten és a megyei jogú városokban érhetik el.

Még egy, a Jobbik nélküli teljes ellenzéki összefogás esetén is abszolút többséget szerezne a Fidesz–KDNP a májusi közvélemény-kutatási eredmények alapján.