A tárcavezető Domokos Lászlóval, az Állami Számvevőszék elnökével, Handó Tündével, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökével, Kónya Istvánnal, a Kúria elnökhelyettesével és Polt Péter legfőbb ügyésszel értékelte közösen a korrupció ellen tett lépéseket, miután a témában az általuk vezetett intézmények részvételével zártkörű tanácskozás kezdődött.
Navracsics a megelőzés mellett a korrupció megtorlásáról is beszélt, a megelőző intézkedések mellett a büntető jogszabályok változásaira, a közigazgatási intézményrendszeren belül tett intézkedésekre és a nemzetközi együttműködésre hívta fel a figyelmet. A megelőzésről azt mondta, olyan kultúrát kell kialakítani, amely önmagában lehetetlenné teszi a korrupciót az államigazgatásban. Arra is ügyelni kell, hogy bűncselekmény esetén hogyan tudják megtorolni – tette hozzá.
A kormány 2012-ben elfogadott korrupcióellenes programját és a jogszabály-módosításokat említette, például a Büntető törvénykönyv változását. A Btk.-t az egyértelműsítés mellett kiegészítették a befolyásolás vásárlása tényállással, amely a korábbiaknál hatékonyabban bünteti az aktív korrupciót.
A miniszter megemlítette még a közérdekű bejelentésekről szóló törvényt, amely védi a névtelen közérdekű bejelentőket, és megjelennek benne az integritásfelelősök, akik a közigazgatásban figyelnek a korrupció veszélyét felvető jelenségekre. A közigazgatással kapcsolatban Navracsics Tibor szólt még a júliusban elfogadott köztisztviselői etikai kódexről, a nemzetközi együttműködés kapcsán pedig arról, hogy 2010 szeptemberében Magyarország is létrehozója volt az ENSZ Korrupcióellenes Akadémiájának.
Domokos László, szintén a megelőzés fontosságát hangsúlyozva, megemlítette a holland számvevőszék példájára létrehozott, a kockázatokra irányuló integritásfelmérést, az államigazgatásban a belső kontrolltevékenységek mérését. Utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott, ez a jegyzők, önkormányzati vezetők biztonsági öve.
Kónya István az aidshez hasonlította a korrupciót, amely az államrendszer immunrendszerét gyengíti. Szervezete szempontjából a büntető ítélkezés mellett az átláthatóságot, a hatékonyságot, az össztársadalmi számonkérést emelte ki. Az elmúlt húsz évet figyelembe véve Kónya elmondta, évente átlagosan 700-750 korrupciós bűncselekmény jelenik meg, elsősorban vesztegetés, hivatali vesztegetés és befolyással üzérkedés formájában. 2009-ben több mint 900 ilyen bűncselekmény volt, mostanában viszont ez a szám 300-400. Az évente átlagosan 450 ezer bűncselekménynek 0,1-0,2 százaléka korrupciós ügy – tette hozzá.
Polt Péter legfőbb ügyész elmondta: a korrupció elleni küzdelem szempontjából kiemelt ügyekkel foglalkozó Központi Nyomozó Főügyészségen megalakulása óta, az elmúlt két és fél évben 417 üggyel foglalkoztak, 87 nyomozásban 222 gyanúsítottat hallgattak ki. Vádat 13 esetben, összesen 107 vádlottal szemben emeltek. Megemlítette még, hogy a rendőri korrupcióval foglalkozó nyomozásban a következő napokban, hetekben emelhetnek vádat.
Handó Tünde, az OBH elnöke a bírósági szervezet integritásának fontosságát emelte ki és azt, hogy a korrupció kockázata esetükben ugyan alacsony, az átlátható és kiszámítható működéssel foglalkozni kell. Hozzátette: a bírósági integritási munkacsoport idén elkészítette az új etikai kódex tervezetét, és a parlament előtt van az a törvénymódosítási javaslat, amely az Országos Bírói Tanácsot hatalmazná fel ennek elfogadására.
