Az értékalapot nélkülöző tolerancia került középpontba, az egyéni értékek nem adódnak össze, „nem lesz belőlük előrevivő központi erő” – Balog Zoltán erről vasárnap Esztergomban beszélt, ahol Becket Szent Tamás-emléknapot tartottak.
A miniszter a keresztény értékekről és az európai identitásról rendezett konferencián szavai alátámasztására az európai alkotmányt említette, amelyből „először kivonódott minden szellemi és kulturális érték, majd még a megmaradt dokumentumban sem sikerült megegyezni Európa népeinek”.
„Az a kor, amelyben Becket Tamás élt, azt üzeni, nincs olyan politikai, világi hatalom, melynek ne lenne szüksége kontrollra és mércére – mondta előadásában Balog Zoltán. – Annál a hatalomnál nincs veszélyesebb, mely nem képes magát kontrollálni, az a hatalom, mely mindent megtehet, diktatúrává válik.”
Bogyay Katalin UNESCO-nagykövet előadásában azt hangsúlyozta, a kultúrák közötti párbeszédhez szükség van a vallások közötti párbeszédre, és közösen kell megkeresni az összekötő gondolatokat.
Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora arról beszélt, hogy a hitnek azért van szüksége tudományos módszerekre, mert anélkül csak vakhit marad. „A tudománynak viszont azért kell a hit, mert magában értékrend nélküli. A tudománynak szüksége van etikára, de ezt nem a tudományon belül kell keresni, hanem kívülről kell bevinni.”
Jonathan Knott brit nagykövet kifejtette, az Egyesült Királyságban Európa jövőjét a jólét, a tisztelet, az igazságosság és a demokrácia jegyében képzelik el. „Enyhén aggódnak” amiatt, hogy az elmúlt években olyan folyamatok indultak el, amelyekkel Európa nem fog közelebb jutni polgáraihoz – fogalmazott a diplomata.
