A Seuso-kincs története

A római eredetű kincs 15 darabból áll – ebből 14 ezüsttárgy: edények, tálak, kancsók és egy szelence, továbbá az ezeket rejtő rézüst –, de összességében valószínűleg 248 tárgyról lehet szó.

A lelet vélhetőleg közvetítők útján a nyolcvanas években került a nyugat-európai műkincspiacra. A tizennégy ismert darabot 1980 és 1987 között vásárolta meg befektetési céllal egy Lord Northampton vezette angol befektetési társaság. A kollekciót a Getty Múzeumnak akarták eladni, majd 40 millió fontért árverésre bocsátották, az ügylet azonban meghiúsult, mert a tárgyak libanoni eredetét tanúsító papírok hamisítványnak bizonyultak. A magyar kormány 1991-ben bejelentette igényét a kincsre, miként Libanon és Horvátország is. Libanon a tárgyalás kezdete előtt elállt követelésétől, Magyarország és Horvátország pedig elvesztette a pert: az 1993-ban New Yorkban hozott ítélet szerint egyik ország sem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy területén találták meg a leleteket.

Az obskúrus származású ezüstedények a lord birtokában maradtak, ugyanakkor a legális nemzetközi műkincspiacon gyakorlatilag eladhatatlanná váltak. A brit tulajdonos 2006-ban bejelentette, hogy eladná a kincseket, és nem nyilvános kiállításon be is mutatták őket. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium levélben tiltakozott, közölve: a magyar jogszabályok értelmében a kincsek a magyar állam tulajdonát képezik, a magyar állam tulajdoni igényét továbbra is fenntartja, és ezzel kapcsolatban minden lehetséges jogi lépést megtesz. Ezek után a kincset nem sikerült értékesíteni.

Idén februárban a Magyar Régész Szövetség javasolta a Magyar Nemzeti Banknak a meghirdetett műkincs-visszavásárlási program keretében a Seuso-kincsek visszaszerzését. Mint írták, a magyar állam megfelelő peren kívüli megállapodással rendezhetné a műkincsek státusát, és fenntartva álláspontját a lelet magyarországi eredetéről visszaszerezhetné. Ezzel felkutathatóvá válna a kincslelet többi, ismeretlen helyeken rejtőző darabja, és ismételten el lehetne végezni azokat a vizsgálatokat, amelyekkel immár publikálható módon lehetne bizonyítani a tárgyak eredetét. Az MNB közölte, hogy nem szándékozik visszavásárolni a Seuso-kincset a műkincsvásárlási programja keretében.