Nincs változás a sajtófotó készítésében

A KIM szerint az új Ptk. csupán rögzíti a megszilárdult bírói gyakorlatot ebben a kérdésben.

GB
2014. 03. 17. 21:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A közleményben felidézik, a korábbi szabályozás szerint is „a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés”. Ugyanakkor a „bármiféle visszaélés” megfogalmazást a bírói gyakorlat régóta úgy értelmezte, hogy a képmás, hangfelvétel engedély nélküli elkészítése is beletartozik, nemcsak az, ha engedély nélkül hozzák nyilvánosságra a felvételt.

Ez azt jelenti, hogy az új Ptk. vonatkozó rendelkezései csupán ezt a bírói gyakorlatot rögzítik – teszik hozzá. Hangsúlyozzák: a képmás, hangfelvétel elkészítése akkor jogszerű, ha az érintett hozzájárult, ám ez a hozzájárulás nincs „alakisághoz” kötve, vagyis megvalósulhat ráutaló magatartással is.

Az új Polgári törvénykönyv kodifikálja azt a bírói gyakorlatot is, mely szerint nem csupán nyilvános közéleti szereplés, hanem tömegfelvétel készítése és nyilvánosságra hozatala, felhasználása is olyan magatartás, amelynek jogszerűsége nem feltételezi az érintettek hozzájárulását. A tömeg fogalmát ugyan az új Ptk. nem definiálja, „a bírói gyakorlat szerint tömegfelvételnek számít, ha az ábrázolás módja nem egyéni, az egyes résztvevők nem elkülönülten jelennek meg a felvételen, hanem tömegként”.

A nyilvános eseményről szóló vagy nyilvános helyen készült tudósítás kapcsán azonban a bírói gyakorlat értelmében sincs lehetőség arra, hogy a felvétel „a tömegből külön is kiemelve, egyéniesítve mutasson be egy-egy résztvevőt a hozzájárulása nélkül”. Mindezek alapján téves az az állítás, amely szerint ha valaki belesétál a képünkbe, miközben fotózunk, akkor lényegében mi sértünk vele törvényt, ugyanis az akaratlan, vétlen magatartást a polgári jog nem szankcionálja – közölte a minisztérium.

A szaktárca közleményében kiemelik, hogy az új kódex személyiségi jogokra vonatkozó részének szerzője Székely László, az alapvető jogok biztosa, aki korábban már több olyan fórumon is részt vett, amelyen a szakma képviselői lehetőséget kaptak véleményük kifejtésére és jogszabály megvitatására.

A március 15-én életbe lépő új Polgári törvénykönyv változásairól itt tájékozódhat.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.