Nincs változás a sajtófotó készítésében

A KIM szerint az új Ptk. csupán rögzíti a megszilárdult bírói gyakorlatot ebben a kérdésben.

GB
2014. 03. 17. 21:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A közleményben felidézik, a korábbi szabályozás szerint is „a személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés”. Ugyanakkor a „bármiféle visszaélés” megfogalmazást a bírói gyakorlat régóta úgy értelmezte, hogy a képmás, hangfelvétel engedély nélküli elkészítése is beletartozik, nemcsak az, ha engedély nélkül hozzák nyilvánosságra a felvételt.

Ez azt jelenti, hogy az új Ptk. vonatkozó rendelkezései csupán ezt a bírói gyakorlatot rögzítik – teszik hozzá. Hangsúlyozzák: a képmás, hangfelvétel elkészítése akkor jogszerű, ha az érintett hozzájárult, ám ez a hozzájárulás nincs „alakisághoz” kötve, vagyis megvalósulhat ráutaló magatartással is.

Az új Polgári törvénykönyv kodifikálja azt a bírói gyakorlatot is, mely szerint nem csupán nyilvános közéleti szereplés, hanem tömegfelvétel készítése és nyilvánosságra hozatala, felhasználása is olyan magatartás, amelynek jogszerűsége nem feltételezi az érintettek hozzájárulását. A tömeg fogalmát ugyan az új Ptk. nem definiálja, „a bírói gyakorlat szerint tömegfelvételnek számít, ha az ábrázolás módja nem egyéni, az egyes résztvevők nem elkülönülten jelennek meg a felvételen, hanem tömegként”.

A nyilvános eseményről szóló vagy nyilvános helyen készült tudósítás kapcsán azonban a bírói gyakorlat értelmében sincs lehetőség arra, hogy a felvétel „a tömegből külön is kiemelve, egyéniesítve mutasson be egy-egy résztvevőt a hozzájárulása nélkül”. Mindezek alapján téves az az állítás, amely szerint ha valaki belesétál a képünkbe, miközben fotózunk, akkor lényegében mi sértünk vele törvényt, ugyanis az akaratlan, vétlen magatartást a polgári jog nem szankcionálja – közölte a minisztérium.

A szaktárca közleményében kiemelik, hogy az új kódex személyiségi jogokra vonatkozó részének szerzője Székely László, az alapvető jogok biztosa, aki korábban már több olyan fórumon is részt vett, amelyen a szakma képviselői lehetőséget kaptak véleményük kifejtésére és jogszabály megvitatására.

A március 15-én életbe lépő új Polgári törvénykönyv változásairól itt tájékozódhat.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.