A legtöbb megjelenést eredményező téma a Simon–Welsz-ügy volt, amely 352 megjelenést generált. A tíz vezető téma között szerepelt még a paksi bővítés kérdése (276) és a rezsicsökkentés (243), a baloldali ellenzéki pártok összefogásának folyamata (193) és az ukrán helyzet magyar szempontjai (153), valamint az őszödi beszédnyilvánosságra került aktáinak ügye (86).
A politikai híreken belül legtöbbször pártpolitikáról volt szó. A pártok közül a legtöbb megjelenéssel a negyedév során az MSZP rendelkezett (11,3 százalék), 2,3 százalékponttal előzve meg a Fideszt. A magyar politikai tudósításokban harmadik legtöbbet szereplő párt az Együtt–PM volt, a szereplési aránya 5,4 százalékon zárt, a negyedik a Demokratikus Koalíció, az ötödik a Jobbik volt, amely 3,1 százalékos arányt ért el, nem sokkal maradt le az LMP, amely 3 százalékos arányban jelent meg.
Az elemzés többek között a kormányzati, a civil vagy érdek-képviseleti híreket is a politikaiak közé sorolja.
A Nézőpont Intézet elemzése szerint a kormány–kormánypártok–ellenzék hármas arányát vizsgálva minden csatornán jelentősen meghaladta az egyharmados arányt az ellenzéki pártok megjelenése, az RTL Klub, az M1, a HírTV és az ATV esetében ez a mutató 50 százalék felett járt.
A hírműsorokban a kormánytagok közül legtöbbször Orbán Viktor miniszterelnök szólalt meg – 310 alkalommal –, őt követte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A kormánypárti politikusok közül Rogán Antal jelent meg a legtöbbször (105 esetben), az ellenzéki pártok képviseletében pedig Mesterházy Attila (263 alkalom), Gyurcsány Ferenc (195 alkalom) és Bajnai Gordon (146 alkalom) volt látható a leggyakrabban.
Ismét a TV2 hírműsora volt a leghosszabb, és a legtöbb tudósítást is itt láthatták a nézők, ezeknek azonban majdnem a fele balesetekkel és bűnügyekkel foglalkozott. Ezek aránya az RTL Klubon is igen magas, több mint 28 százalékos volt.
