Jóri András esetében az Európai Bíróság nem nyilatkozott a jogsértés orvoslásának módjáról, így Magyarország – az ítélet tartalmából fakadó keretek között – az ítélet végrehajtásához szükséges intézkedést maga választhatja meg – idézte a lap a minisztérium válaszát kérdésükre, hogy miképpen akarják orvosolni az uniós bíróság által megállapított kötelezettségszegést.
A lap felidézi, hogy a luxemburgi székhelyű testület a héten marasztalta el Magyarországot, mert megsértették a személyes adatok védelméről szóló uniós irányelvet, amikor mandátuma lejárta előtt menesztették Jóri Andrást azzal, hogy tisztsége az új alaptörvény 2012-es hatályba lépésével megszűnt. Az új alaptörvény az adatvédelmi biztos intézménye helyett létrehozta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH), amelynek élére Péterfalvi Attilát nevezték ki.
A bíróság ítéletéből Jóri András szerint az következik, hogy őt ki kell nevezni a NAIH élére, és mandátumát a bíróság döntéséig eltelt csaknem két és fél évvel, vagyis 2016-ig meg kellene hosszabbítani.
