László Tamás mandátuma szombaton vált biztossá, amikor a külképviseleteken és az átjelentkezéssel szavazók voksait bekeverték annak a szavazókörnek a voksai közé, amelyben múlt vasárnap nem számlálták meg a szavazatokat. Az ezután megállapított végeredmény alapján a Fidesz–KDNP jelöltje összességében 277 szavazattal kapott többet a második Móricz Eszternél, akit az MSZP–Együtt–DK–PM–MLP indított
László Tamás szombat délután az MTI-nek azt mondta, bár a XV. kerület hagyományosan baloldali berendezkedésű – a sok lakótelep miatt –, mégis az elmúlt években sikerült olyan programokat indítani, amelyeknek köszönhetően ha nem is rendszerváltozás, de jelentős átalakulás, közösségépítés történt a városrészben, a lakótelepeken. A politikus főként ennek tudja be mostani eredményét is.
A régi-új képviselő, aki 2010 óta polgármester is, kiemelte: a XV. kerület megosztott, de ő azokat is képviselni fogja a parlamentben, akik nem rá szavaztak. Küldetésének is azt tartja, hogy a két politikai oldal közötti különbözőség ne váljon feszítő erővé, hanem éppen ellenkezőleg, enyhüljön.
László Tamás egyúttal fontos parlamenti feladatának nevezte a XV. kerületben beindított panelház-korszerűsítési program folytatását, valamint a helyi lakótelepi tapasztalatok kamatoztatását az országos politikában.
Kucsák László győzelmével gyakorlatilag eldőlt, hogy a Fidesz–KDNP-nek 133 mandátuma és kétharmados többsége lesz a következő a ciklusban. Egy másik budapesti billegő körzetben, a főváros XV. kerületében László Tamás személyében úgyszintén a Fidesz–KDNP szerzett parlamenti mandátumot. Amint valamennyi szavazókörben megállapították a szavazóköri eredményt, az egyéni választókerületi választási bizottságok megállapítják – várhatóan még szintén szombaton – az egyéni választókerületi voksolás nem jogerős eredményét, de ezek ellen jogorvoslattal lehet élni a Nemzeti Választási Bizottságnál. Ha valamennyi jogorvoslat lezárult az egyéni választókerületi eredmények ellen, a nem jogerős végeredmények jogerőssé válnak.
