Több mint ezer gyermeken, összesen 27 hazai intézményben végezték el az úgynevezett STRONG- (Screening Tool for Risk On Nutritional Status and Growth) szűrést. A vizsgálat alatt a gyermek esetlegesen fennálló betegségeire, az alultápláltság külső (a bőrön, a hajon, a körmökön megfigyelhető) jeleire, az esetleges tünetekre – például hasmenés –, valamint a testsúlyváltozásra kérdeznek rá. A szűrés alapján a városi kórházakban a kicsik felét, míg az egyetemi intézményekben csaknem a háromnegyedét érinti a malnutríció kockázata. A gyerekek 52 százalékát közepes mértékben, 12 százalékát pedig súlyosan fenyegette a jelenség, utóbbiak azonnali beavatkozásra, tehát táplálásterápiára szorultak. Ugyanezek az arányok a Heim Pál Gyermekkórházban a következőképpen alakultak: a vizsgált gyerekek 23 alacsony, 62 közepes, 15 százaléka pedig a magas rizikócsoportba tartozott.
Nagy Anikó gasztroenterológus, az intézmény főigazgató főorvosa lapunknak elmondta, az alultápláltság bármelyik életkorban jelentkezhet, ha a szervezetben nem tud felszívódni a napi működéséhez szükséges, elegendő mennyiségű és minőségű anyag. Ennek egyik oka lehet a táplálékfelvételi zavar, például ha valaki nyelési vagy rágási zavarral küszködik.
Fontos hangsúlyozni: a nem megfelelő tápláltsági állapot a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a rossz szociális helyzetben élők körében alakulhat ki, hanem – függetlenül a szülő és a gyermek anyagi helyzetétől – bizonyos betegségek fennállása esetén is. – Égéseknél, súlyos fertőzéseknél és sérüléseknél, daganatos megbetegedések esetében a páciens szervezete a normális napi működésnél nagyobb, akár kétszer akkora energia- és fehérjebevitelt igényel. Ha azonban valaki csak a szokásos táplálékmennyiséget fogyasztja el, egy idő után ő is alultáplált lesz – magyarázta a szakember.
Alultápláltság akkor is kialakulhat, ha a beteg ugyan elfogyasztja a számára szükséges mennyiségű és minőségű táplálékot, ám az nem tud normálisan felszívódni a bélrendszerből. A különféle emésztési és felszívódási zavarok gyermekkorban veleszületett táplálékallergia, enzimzavarok, lisztérzékenység, hosszabb ideig tartó bélgyulladás vagy bélműtét miatt jelentkezhetnek.
Kórosan tápláltnak kell minősítenünk azokat a túlsúlyos pácienseket, akiknél a túlzott súlygyarapodás oka, hogy a bevitt tápanyagok minősége megváltozott, aránya felborult és a szervezetük a szükségesnél sokkal nagyobb mennyiségben jutott például szénhidrátokhoz. Ebből adódóan a bevitt fehérjék és vitaminok aránya esetükben jóval kevesebb.
A főigazgató kiemelte, mostanra a kórházi felvételkor kiemelik és rizikócsoportba sorolják azokat a betegeket, akiknél az alultápláltság beavatkozás nélkül a gyógyulás esélyét ronthatja. – Ma Magyarországon minden kórházban, ahol gyermekellátás folyik, elérhetők azok a magasabb energia- és fehérjetartalmú tápszerek és az ezek beadásához szükséges eszközök, amelyek a gyermekek gyógyulásához szükségesek – hívta fel a figyelmet. Nagy Anikó hozzátette, mindez azért is fontos, mert az alultápláltság csökkenti a szervezet védekezőképességét, hosszabbítja a sebgyógyulási folyamatokat, s növeli a kórházi ápolás idejét és költségeit.
További részletek a Magyar Nemzet szerdai számában.
