Dobszay Benedek, a rend új tartományfőnöke elmondta: provinciálisként kettős feladatot fog ellátni; egyrészt a közösség lelki életének irányításával foglalkozik majd, segítve a rendtársak munkáját, és az üdvösséghez való eljutását, másrészt szervezői munkát végez majd a rend élén, ami nem könnyű, hiszen – mint mondta –, a ferencesek rendkívül sokrétű feladatot látnak el.
Történelmi és praktikus okokból kifolyólag az általános, ferencesekről élő képpel ellentétben a rend tagjai rendkívül képzettek, ugyanakkor amit fontosnak tart – mondta –, hogy minden adottság, tehetség és tanultság mellett megmaradjon az a közvetlenség, amely a ferenceseket jellemzi.
Hiszen sokféle feladatot ellátnak: az oktatás – iskolák, óvoda, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola – mellett kulturális és szociális küldetésük is van mondta, és felhívta a figyelmet arra, hogy havi szinten tízezer emberrel találkoznak a rend tagjai, ami masszív társadalmi jelenlétet jelent – mutatott rá.
Programjával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a plébániákon – ahogy a rend egészében – sem az egyszemélyi vezetés a jellemző, hanem a közösségi akarat a döntő, hiszen a testvéri közösségnek kell eldöntenie, merre tovább. Mint mondta, provinciálisként nagy hangsúlyt kíván helyezi rendtársai képzésére, ahogy a jegyesek oktatására és a katekumenátusra, azaz a keresztségbe betérők egyházi oktatására is, emellett a plébániákhoz tartozó területen a gyóntatásban erősítené a rendet.
Dobszay kiemelte: fontosnak tartja egy minőségbiztosítási rendszer bevezetését az iskolákban, és a hitélet további erősítését, mert – mint mondta – nem elég csak adminisztratív módon fenntartani egy intézményt, hanem fontos a jelenlét, és hogy „időt szánjunk az ellátottakra”.
Azzal, hogy közös nevezőre hozzák a kultúrát és a lelkipásztori teendőket, még több ember számára tehetik vonzóvá az egyházat – mondta, főként kulturális eseményekre, kiállításokra célozva. Továbbá kiemelten fontosnak tartja azt, hogy azokat az értékeket, amelyeket a rend őriz, és amelyek a magyar társadalom értékei – értve ezalatt például az olyan kulturális javakat, mint a ferencesek tekintélyes könyvtári-levéltári gyűjteményét – a rend bemutassa.
Az, hogy Ferenc pápa az ő rendjük nevét vette fel, megerősítés a rend számára, ugyanakkor kihívás is – mondta el kérdésre az új tartományfőnök. Örömmel tapasztalták ugyanis, hogy az egyházfő programjában és saját elgondolásaikban sok a közös vonás, másrészről pedig kihívást jelent majd mindezeket az útmutatásokat a mindennapokra átültetni, amikor „szembekerülünk a szenvedőkkel, a rászorulókkal” – sorolta.
Szerdahelyi Csongor, a rendezvény sajtósa elmondta: a magyar egyház történetében egyedülálló lesz, hogy hamarosan hét ferences vértanút fognak boldoggá avatni. Ők voltak azok az 1944 és 1954 között vértanúhalált halt szerzetesek, akik történetét hangjátékban is feldolgozták már.
A rendezvényen beszélt Kálmán Peregrin, akinek a feladata volt felkutatni és megszólaltatni a tanúkat illetve feldolgozni azokat az írott forrásokat, amelyek alátámaszthatták a hét szerzetes testvér szentségét; és megszólalt E. Román Kata is, aki elmondta: igazi csapatmunkában vettek részt, hiszen negyvenhatan dolgoztak a ferences szentekről szóló történetekből összeálló hangjáték elkészítésén. Mint mondta, a lelki út, amelyet ennek során végigjártak, mindannyiukra hatással volt.
Ismert, maga a pápa is fontosnak tartja a szerzetesek boldoggá avatását, erről ide kattintva tájékozódhat bővebben.
Kérdésre elmondta azt is, hogy a hitoktatás terén is kihívást jelent az új szabályozás a rendnek, ebben kell megtalálniuk a lehetőséget. A plébánia területén lévő nem egyházi iskolák hitoktatásában már eddig is tevékenyen részt vettek, ugyanakkor számos új hitoktatót vettek fel és képeztek, hogy a felmerülő új igényeknek is eleget tudjanak tenni – magyarázta.
Fontos feladatnak nevezte még olyan, mindenki által hozzáférhető oktatóanyagok elkészítését, amely által a szerzetesrendek bemutatása hangsúlyosabbá válhatna a hitoktatáson belül. Példaként hozta fel, hogy a hamarosan megújuló mátraverebélyi nemzeti kegyhelyen a helyszínen egész napos programokkal várják majd az érdeklődőket.
Dobszay újságírói érdeklődésre arról is beszélt, hogy a rendet sokan keresték meg iskolaátvétellel kapcsolatban, ők ugyanakkor elsősorban azok iránt az iskolák iránt érdeklődnének, ahol meg is tudnak jelenni az oktatásban, nem csak adminisztratív fenntartók lehetnek. Példaként említette, hogy a ferences közösség – összhangban a korábban felmerült javaslatokra, melyek szerint nyitni kellene a szakiskolák és a romák irányába is – fontolgatja egy 800 fős szakiskola átvételét is, ahol egyébként kiemelten foglalkoznak az elesett – speciális nevelési igényű, roma és fogyatékos – tanulóikkal.
Arra a kérdésre, hogy milyen programokkal készülnek a ferencesek a megszentelt évre – ismert, 2015-öt a szerzetesek évévé nyilvánította a pápa – Dobszay elmondta: össz-szerzetesi szinten rengeteg ötlet merült fel – képzés, kulturális rendezvények, kiállítások, találkozási pontok – azonban egyelőre még ezek rendszerezése zajlik, abban azonban mindenki biztos lehet: a ferencesek ott lesznek.
A Ferences Rendtartomány április 22-26. között tartott káptalanján hat évre Dobszay Benedeket választotta meg provinciálisnak, aki a 2006 óta tartományfőnökként tevékenykedő Magyar Gergelytől vette át a rend vezetését.
Dobszay mindeddig a rendtartomány titkára, ökonómusa, a Szent Angéla Ferences Gimnázium tanára és a Margit körúti ferences plébánia lelkipásztora volt. 1975-ben, Budapesten született családjának hetedik gyermekeként. Középiskolai tanulmányait a Szentendrei Ferences Gimnáziumban végezte, 1995-ben lépett be a rendbe és kezdte meg teológiai tanulmányait. 1999-től a Szegedi Tudományegyetem biológia szakán és a Szegedi Hittudományi Főiskolán tanult. 2003 januárjától 13 hónapot a stockholmi egyetem biofizikai tanszékén dolgozott. 2004 szeptemberében szerzetesi örökfogadalmat tett, majd 2006-ban pappá szentelték. 2010-ben biológusként PhD fokozatot szerezett.
Dobszay Benedek atyával munkatársunk az advent alkalmából is beszélgetett, ide kattintva elolvashatja.
