A XIII. kerületi önkormányzat tavaly júniusban döntött arról, hogy alkotmányjogi panasszal fordul az Alkotmánybírósághoz a Margitsziget közvetlen fővárosi irányítására vonatkozó törvény miatt. Tóth József (MSZP) polgármester akkor azt mondta: a törvény több paragrafusa sérti az alaptörvény több cikkét és a jogállamiságot. Kifogásolta, hogy a városrész közigazgatási határát a magyar jogrendben egyedülálló módon változtatták meg, a területszervezési döntés meghozatala során nem kérték ki a XIII. kerületi önkormányzat véleményét.
Az Ab azt állapította meg hétfői teljes ülésén, hogy a panasz nem felel meg a befogadhatóság tartalmi feltételeinek. Mint írták, az indítványban nem jelöltek meg olyan, alaptörvényben biztosított jogot, amely a helyi önkormányzatot megilleti, és nem vet fel olyan alkotmányjogi kérdést, amely a panasz befogadását eredményezhetné.
A kerületi önkormányzat az alkotmányossági panasz visszautasítására úgy reagált kedden az MTI-hez eljuttatott közleményben, hogy az Alkotmánybíróság döntése túlmutat a Margitsziget jogi helyzetén. Hozzátették: mindez Magyarország helyi önkormányzatainak alapjogi megítélését és az alaptörvény antidemokratikus, az önkormányzatiság elvét figyelmen kívül hagyó helyzetét példázza. Ennek bizonyítéka az Ab végzésének indoklása, amely szerint az „alaptörvény önkormányzati alapjogokról nem rendelkezik” – írták.
A közlemény kiemeli: minden demokratikus rendszer egyik alapintézménye a helyi önkormányzat, ám a helyi önkormányzáshoz való jogot Magyarország alaptörvénye nem tekinti értéknek, védendő alapjognak. A kerület szerint az Alkotmánybíróság döntése bizonyítja, hogy az alaptörvény megfosztotta a helyi közösségeket az önkormányzáshoz való joguktól, a „hatalom kegyétől teszi függővé”, hogy mely közösségek és meddig gyakorolhatják ezt a jogot. Az önkormányzatiság autonómiájának alkotmányos garanciái megszűntek, az indoklás szerint a helyi önkormányzatok nem fordulhatnak az Alkotmánybírósághoz jogaik védelme érdekében – írta az önkormányzat.
