Az Együtt–PM április 24-én jelentette be, hogy az Ab-hez fordul, mivel a pártszövetség véleménye szerint a győztes egyéni jelöltekre leadott szavazatok után országos listáról kiosztott többletmandátumok sértik a választójog egyenlőségét.
Az Ab – Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolásával, valamint Bragyova András, Kiss László és Lévay Miklós különvéleményével – elutasította az ügyben benyújtott alkotmányjogi panaszt és a Kúria végzése elleni alkotmányjogi panaszt is.
Az Ab kifejtette: a „győzteskompenzáció” jogintézménye történetileg létező és Magyarországon is ismert. Szabályozása a többségi és az arányos (listás) választás elemeit úgy vegyíti, hogy a módszer egyik rendszer alkalmazásából sem következik feltétlenül. Az egyéni kerületben a győztes az egyetlen mandátumot megszerzi a rá leadott szavazatokkal, vagyis mindazoknak a szavazata, akik a győztesre szavaztak, mandátumszerzéséhez vezet. Listán a kompenzáció (kiegyenlítés) főszabálya szerint a listára leadott és (ha van) az egyéni kerületben mandátum szerzéséhez nem vezető szavazatok számítanak.
Az újdonság jelen esetben az, hogy – az indítvány megfogalmazása szerint – „elvi lehetőség van az egynél több mandátum szerzésére az egyéni kerületi (vagyis többségi elven működő) szavazattal”. Az Ab szerint viszont a hatályos megoldásból nem következik konkrétan meghatározott számú többletmandátum, főleg nem a mandátumok több mint fele. A hatályos megoldás nem a választáson relatív többséget szerző jelölőszervezetet támogatja, hanem csupán (ha van ilyen) az egyéni választókerületi győztest jelölő szervezetet, amely nem feltétlenül azonos a választáson a végeredményt tekintve relatív többséget szerző jelölőszervezettel. A hatályos megoldásban csak jelentős számú, a győztesre leadott „töredékszavazat” eredményez mandátumot (feltéve, hogy jelölőszervezet áll a jelölt mögött és ez a szervezet listát is állított). Ha kicsi a különbség az első két jelölt között a kerületekben, vagyis kevés a prémiumhoz vezető töredékszavazat, akkor nem keletkezik többletmandátum – szögezte le az Ab.
Az Ab a végzésben ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy „az új és első ízben a gyakorlatban is kipróbált választási rendszer a szerzett tapasztalatok birtokában természetszerűleg módosítható vagy részleteiben megváltoztatható”. Az ezzel kapcsolatos indítványozói felvetések azonban az Országgyűlésre, nem az Alkotmánybíróságra tartoznak – tették hozzá.
Ahhoz, hogy az ügy az Ab elé kerülhessen, ki kell meríteni a választási eljárásban biztosított jogorvoslati lehetőségeket, ezért az Együtt–PM felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához a választás országos listás eredménye ellen. A Kúria honlapján közzétett végzés szerint: a beadványozók a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) a választás országos listás eredményéről szóló határozatának megváltoztatását kérték.
A győztes jelöltre leadott, a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatok is töredékszavazatnak minősülnek, amelyekkel az országos listáról mandátumot lehet szerezni. Mindez a jogorvoslatot kérők érvelése szerint arra vezet, hogy a győztes jelöltre leadott szavazatok eleve jelentősen nagyobb aránya tovább növekszik, hiszen a szavazatok relatív többségével egyet meghaladó számú mandátumot lehet szerezni.
A Kúria április 26-án érdemi vizsgálat nélkül elutasította a szövetség felülvizsgálati kérelmét. A Kúria a végzésében azt is hangsúlyozta, hogy a választási rendszer, illetve az annak alapját képező normarendszer felülvizsgálatára nincs hatásköre.
