Az Ab a végzésben ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy „az új és első ízben a gyakorlatban is kipróbált választási rendszer a szerzett tapasztalatok birtokában természetszerűleg módosítható vagy részleteiben megváltoztatható”. Az ezzel kapcsolatos indítványozói felvetések azonban az Országgyűlésre, nem az Alkotmánybíróságra tartoznak – tették hozzá.
Ahhoz, hogy az ügy az Ab elé kerülhessen, ki kell meríteni a választási eljárásban biztosított jogorvoslati lehetőségeket, ezért az Együtt–PM felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához a választás országos listás eredménye ellen. A Kúria honlapján közzétett végzés szerint: a beadványozók a Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) a választás országos listás eredményéről szóló határozatának megváltoztatását kérték.
A győztes jelöltre leadott, a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatok is töredékszavazatnak minősülnek, amelyekkel az országos listáról mandátumot lehet szerezni. Mindez a jogorvoslatot kérők érvelése szerint arra vezet, hogy a győztes jelöltre leadott szavazatok eleve jelentősen nagyobb aránya tovább növekszik, hiszen a szavazatok relatív többségével egyet meghaladó számú mandátumot lehet szerezni.
A Kúria április 26-án érdemi vizsgálat nélkül elutasította a szövetség felülvizsgálati kérelmét. A Kúria a végzésében azt is hangsúlyozta, hogy a választási rendszer, illetve az annak alapját képező normarendszer felülvizsgálatára nincs hatásköre.
