Mesterházy Attila szerint napról napra távolodik az ország Európától, mert Magyarországot Orbán Viktor „populista, nacionalista politikája” történelmi zsákutcába vezeti. Erről az MSZP elnöke csütörtökön pártja Budapesten, a Városligetben tartott majálisán beszélt.
Az MSZP európai parlamenti választási kampánynyitóján Mesterházy Attila azt mondta, populizmus azt állítani, hogy az EU Magyarország ellensége lenne, ugyanakkor a szocialisták is kritikusan szemlélik az unió működését. Hangsúlyozta, Magyarország is tagja az EU-nak és megvan a lehetősége arra, hogy jobban érvényesítse érdekeit. Beszélt arról is, hogy várhatóan baloldali többség lesz az EP-ben, és az európai baloldal a munkahelyteremtésre, a dolgozó ember megbecsülésére, segítésére kívánja használni az uniót.
Szanyi Tibor, az MSZP EP-listavezetője bírálta az unió konzervatív vezetését, amely szerinte „lerongyosította Európát”. Hozzátette, ezen változtatni fognak, többek között kezdeményezni fogják az európai minimálbér és -nyugdíj bevezetését.
Felszólalt a Szabadság térre tervezett, a náci megszállás áldozataink emlékműve ellen is. Közölte, arra kéri a szocialista Horváth Csabát, hogy ha ősszel főpolgármester lesz, azonnal vitesse el a szobrot és állíttassa fel a „felcsúti stadion közepén”.
Május 1-jéről azt szokták mondani, hogy az a munka ünnepe; manapság kiemelten kell ünnepelni, ha van munka, amiből meg lehet élni – mondta Bajnai Gordon az Együtt–PM fővárosi, a Szabadság téren tartott majálisán.
A pártszövetség vezetője arról beszélt, hogy nem véletlenül választották helyszínül a „szabadság terét”, mert egyfelől ma sokak szabadsága veszélyben van, és a téren egy „bűnös” emlékművet akarnak felállítani. Szerinte ezért itt fontos megmutatni, hogy létezik egy másik Magyarország is.
A volt kormányfő hangsúlyozta, hogy a téren jelen vannak a szolidaritás azon tagjai is, akik egy figyelemfelhívó akció keretében a sajtótájékoztató után Csepelre indultak egy konvojjal, de megálltak beszélni a Szabadság téren.
Kónya Péter, a Magyar Szolidaritás Mozgalom elnöke azt mondta, jelképes a vonulásuk, és az is, hogy megálltak a Szabadság téren, mert „együtt vagyunk!” Kijelentette, hogy a parlamenti ciklus legelején módosító javaslatokat készülnek benyújtani a munka törvénykönyvéhez.
A Szabadság téri majálison többek között kisállat-simogatóval és ugrálóvárral várták az érdeklődőket, és a párt „májusegyütt” feliratú lufijait osztogatták közöttük.
Az LMP kész a következő négy évben is küzdeni a munkavállalókért, hogy a jelenleg jellemző „szörnyűséges helyzet” megváltozzon. Erről Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke beszélt csütörtökön, az LMP május 1-je alkalmából tartott sajtótájékoztatóján Budapesten.
Mint fogalmazott, méltatlan, elfogadhatatlan és nem hatékony, hogy ezt az országot „összeszerelő üzemmé” próbálják tenni.
Szél Bernadett szerint a Fidesz részéről tudatos lépés volt, hogy „letörte a munkavállalói jogokat a narancsos munka törvénykönyvben”. Utalt arra, hogy a szakszervezeti konföderációkkal konzultálva kidolgoztak egy koncepciót egy új munka törvénykönyvre, amely gyökeresen más alapokra helyezi a munkavállalók és a munkáltatók viszonyát.
Meszerics Tamás, a párt EP-listavezetője arról beszélt, hogy az Európai Parlament zöld frakciójában is azt szeretnék képviselni, amit a magyar Országgyűlésben, a munkavállalói jog ugyanis nemcsak magyar, hanem európai kérdés is.
A sajtótájékoztató végén virágokat helyeztek el a Városligetben lévő emlékkőnél, amely azt hirdeti, hogy 1890-ben Budapesten itt ünnepelték először május elsejét a szervezett dolgozók.
A Demokratikus Koalíció városligeti majálisán Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy Szent István európai volt, és ők István örökösei, míg Orbán Viktor Koppányé. A pártelnök szavai szerint ők előre akarnak menni Európába, Orbán Viktor pedig legszívesebben „visszamenne Levédiába és Etelközbe”. Azzal folytatta, hogy Levédia legyen a jelenlegi miniszterelnök hazája, az övék viszont Európa, és ebből nem engednek.
Hangsúlyozta, hogy amikor Európai Egyesült Államokról beszélnek, akkor nem a magyar államiságot akarják „sutba vetni”, mert az a magyar kultúra és nyelv legfőbb bástyája. Úgy fogalmazott: „meg akarjuk őrizni magyarságunkat, de erősebbek lehetünk, ha összekapaszkodunk a velünk hasonló civilizációs körben mozgó országokkal”.
A Munkáspárt elnöke szerint ki kell lépni az Európai Unióból, „menekülni kell az épületéből”. Thürmer Gyula a budapesti Városligetben május 1-jén tartott beszédében ezt azzal indokolta, hogy a tíz évvel ezelőtti remények nem váltak valóra, az EU-ban ugyanis nincs teljes foglalkoztatottság, nem tudnak minden fiatalnak munkát adni és a kisebbségek problémáit sem sikerült megoldani.
A Munkáspárt elnöke megemlítette, hogy május 9-én megkoszorúzzák a budapesti Szabadság téren található szovjet katonai hősi emlékművet, mert meggyőződése szerint Magyarországot 1944-1945-ben ők szabadították fel.
Utalt arra is, hogy nyáron országszerte megkoszorúzzák a száz éve kitört első világháborúban elesett magyar katonák emlékműveit. Mint mondta, „köszönettel tartozunk a magyar katonáknak” azért, amit a hazájukért tettek.
A Jobbik szerint a földtörvény hatályba lépése beárnyékolja a május 1-jei ünnepségeket. Vona Gábor elnök az ellenzéki párt budapesti, a Hajógyári-szigeten tartott kétnapos majálisának kezdetén, csütörtökön „A magyar föld átjátszása idegeneknek: hazaárulás!” feliratú molinó alatt arról beszélt: a földügyekben elsősorban az apátiával kell megbirkózniuk.
Morvai Krisztina, a Jobbik EP-listavezetője szintén a termőföld megvédését nevezte a legfontosabb feladatnak. Ha ez nem sikerül tárgyalásos úton, akkor ki kell lépni az Európai Unióból – jelentette ki.
