Azoknak a magyarországi lakhellyel rendelkező választópolgároknak, akik a május 25-i európai parlamenti választás idején nem tartózkodnak Magyarországon, május 17-én 16 óráig kell felvetetniük magukat a külképviseleti névjegyzékbe.
A választópolgárok 73 ország 97 külképviseletén adhatják le voksukat. Az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, szombaton tartják a voksolást. Öt évvel ezelőtt az EP-választáson 3800-an szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben.
A május 17-i határidő után már senkit nem lehet felvenni a külképviseleti névjegyzékbe. Amikor valakit oda felvesznek, a lakcíme szerinti szavazókör névjegyzékében feltüntetik, hogy a választópolgár a külképviseleti névjegyzékben szerepel. A szavazóköri névjegyzék kinyomtatott példányán nem jelennek meg a külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgárok, így biztosítható, hogy egy választópolgár ne szavazhasson a külképviseleten és a lakóhelye szerinti szavazókörben is.
Amennyiben mégis Magyarországon szeretne szavazni a külképviseleti névjegyzékbe már felvett választópolgár, ugyancsak május 17-ig kérheti, hogy töröljék onnan, és vegyék vissza a lakóhelye szerinti szavazókörbe. Lehetőség van arra is, hogy az a választópolgár, aki már jelentkezett a külképviseleti névjegyzékbe, megváltoztassa külföldi szavazásának helyszínét.
A kérelmeket személyesen vagy levélben a választópolgár lakcíme szerinti helyi választási irodában lehet benyújtani, továbbá vagy a www.valasztas.hu honlapon, vagy – ügyfélkapus regisztráció esetén – a www.magyarorszag.hu honlapon.
A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem.
Csütörtökön 16 óráig még kérhetik az Európai Unió Magyarországon lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárai, hogy töröljék őket a magyarországi névjegyzékből, mert mégis az állampolgárságuk szerinti ország európai parlamenti (EP-) listájára kívánnak szavazni.
Az EP-választás sajátossága, hogy nemcsak a magyar állampolgárok, hanem – ha ezt május 9-éig kérték – azok az uniós polgárok is szavazhatnak, akiknek Magyarországon van lakóhelyük. A határidőig a Magyarországon lakó több mint 107 ezer uniós állampolgárból minden korábbinál többen, hétezren kérték, hogy vegyék fel őket a magyarországi névjegyzékbe. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) ezt követően tájékoztatta az uniós tagállamok társszerveit arról, hogy hány állampolgáruk akar a magyar listára szavazni. Ilyenkor az anyaországban törlik a választót a névjegyzékből, így akadályozzák meg, hogy valaki több helyen szavazzon.
Az NVI szombat reggeli nyilvántartása szerint csaknem 7200 uniós polgárt vettek fel a névjegyzékbe. Ők május 15-én 16 óráig kérhetik, hogy töröljék őket a névjegyzékből, ha mégis az anyaországukban akarnak szavazni. A péntek óta érkezett törlési kérelmek átvezetése alapján a névjegyzékben szereplő uniós állampolgárok száma hétezerre csökkent.
A legutóbbi, 2009. évi EP-választás előtt ugyancsak több mint százezer felhívást küldött ki az Országos Választási Iroda (az NVI jogelődje) a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú európai uniós polgároknak. A megkeresettek közül akkor 5600-an vetették fel magukat a névjegyzékbe.
A 2004-es EP-választás előtt húszezer felhívást küldött ki az Országos Választási Iroda a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú európai uniós polgároknak. A megkeresettek közül csaknem kétezren vetették fel magukat a névjegyzékbe.
Ma 16 órakor jár le a külképviseleti megfigyelők bejelentésének határideje, de a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) eddig még senkit nem vett nyilvántartásba. A választási eljárási törvény szerint a külképviseletekre az EP-választáson listát állító jelölőszervezetek külképviseletenként két-két megfigyelőt küldhetnek. A közös jelöltet állító jelölőszervezetek együttesen jogosultak két megfigyelő küldésére.
Az EP-választáson nyolc párt és pártszövetség állított listát: a Magyar Szocialista Párt, a Seres Mária Szövetségesei, a Fidesz–KDNP, a Haza Nem Eladó Mozgalom párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a Politika, az Együtt–PM és a Demokratikus Koalíció. Külképviseleti megfigyelő csak választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet.
A külképviseleti megfigyelőt az NVB-nél május 15-én 16 óráig lehet bejelenteni, ezt követően a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi a külképviseleti megfigyelő választójogát, és ha azt rendben találja, a megfigyelőt nyilvántartásba veszi.
A nyilvántartásba vett külképviseleti megfigyelő jelen lehet a külképviseleti választási iroda munkájánál, figyelemmel kísérheti a szavazás menetét, az iroda munkáját, a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit, kifogást nyújthat be, valamint a szavazás lezárása után a lezárt urnát aláírhatja.
A szavazást és a külképviseleti választási iroda munkáját a megfigyelő nem befolyásolhatja vagy zavarhatja, a szavazóhelyiségben köteles regisztrációs kártyát viselni. A külképviseleti megfigyelő megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek a megbízót (azaz a pártot) terhelik.
A választópolgárok az EP-választáson 73 ország 97 külképviseletén adhatják le voksukat, vagyis ennyi külképviseletre jelenthetnek be megfigyelőt a pártok. Az április 6-i országgyűlési választásra 91 külképviseleti megfigyelőt jelentettek be: a Fidesz–KDNP és a Jobbik 33-33, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség 3, az MSZP–Együtt–PM–DK–MLP 22 külképviseleti megfigyelőt jelentett be, összesen 34 külképviseletre.
