Ilyen tartalékai egyetlen országnak sincsenek

„Át kell lépnünk a saját árnyékunkon: nem kisebbség, hanem közösség, és nem megoldandó kérdés, hanem hatalmas lehetőség a hárommilliós határon túli magyarság.”

Veczán Zoltán
2014. 05. 25. 14:29
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Mi lenne a szórványban élő magyarokkal, ha létrejönne például egy autonóm Székelyföld?
– A szórványban élő magyar ember is megtalálhatja a számítását, ha áll mögötte egy erős anyaország, egy erős magyar gazdasági közösség. Akkor ahhoz kötődik, és ha egy román vegyes házasságban élő román személy magyar cégnél kap munkát, akkor ő is jobban megbecsüli majd a magyar férjét vagy feleségét. Nekünk a 13 millió magyar számára kell gazdasági perspektívát kell létrehozni. A mostani kormány – ahogy a miniszterelnök úr székfoglaló beszédéből is kitűnik – erre a nemzeti kormányzásra tesz kísérletet. Semelyik országnak nincs olyan tartaléka, mint nekünk, hiszen teljesítőképességünk, fizikai és szellemi energiánk harminc százaléka a határon túl van; ezt a hatalmas erőtartalékot viszont kisebbségi tudattal nem leszünk képesek felszabadítani. Ezért kell elsőként nekünk, magyaroknak kell totálisan kitörölni a kisebbség szót a szótárunkból.

– Pozitív példaként említette a Székely Nemzeti Tanácsot. Máshol is működhet a recept?
– Semmi akadálya nincs, hogy a határon túli magyar közösségek jobban megszervezzék magukat, akár egy nemzeti tanácsba. A miniszterelnök úr kétszer is nagyon határozottan kiállt a kárpátaljai magyarok mellett, és rámutatott arra, hogy a megoldás az autonómiában van. Ugyanakkor sajnos például Ukrajnában a széles körben elterjedt sovinizmus miatt nem tudják értelmezni még az autonómia fogalmát, ott könnyű olcsó magyarellenes populizmussal szavazatokat szerezni.

– Akkor mi a helyzet Szerbiával? A VMSZ még koalícióra is lépett az egykori Szerb Radikális Pártból kivált Szerb Haladó Párttal.
– A szerb pártok is belátták, hogy egy európai közösséghez való tartozás számukra is fontos. A VMSZ a magyarok számára közösségi platform, a szerbek szempontjából pedig a délvidéki magyarok közvetítők lehetnek az Európai Unió felé, hiszen mind a 350 ezren az unió egyik hivatalos nyelvét beszélik. Így értékelődhet fel a kárpátaljai magyarok szerepe is Kijev számára. Azt egy szerb vagy ukrán reálpolitikus is láthatja, hogy itt egyrészt nő a gazdaság, másrészt pedig a nemzeti lista révén, amelyre a Fidesz határon túli képviselőket is beválaszt, az EU az a hely, ahol mi 13 milliós közösséggel – és a más országok listáin bejutó magyar képviselőkkel együtt 25 EP-képviselővel – jelenünk meg. Ha ezt Belgrád és Kijev is belátja, azt mondja majd: miért ne vegyük észre, hogy hibáztunk, miért ne működjünk együtt a magyarokkal?

– Nincs meg a veszélye annak, hogy egy-egy ilyen együttműködésnél csak addig fontos nekik a helyi magyar közösség, amíg a hátukon bejutnak az unióba?
– Bátor lépés volt a VMSZ részéről belépni a kormánykoalícióba, és lehet, hogy ezzel a vezetők tizenkilencre húztak lapot. De a méretükhöz képest jó feltételekkel léptek be, hiszen ha valaki nemzeti tanácsként erős, azt úgy is kezelik, és a csatlakozásuk is egy erős, megfontolt közösség döntése volt. Ennek a vajdasági magyar közösségnek Pásztor István választott, legitim vezetője, akit Brüsszelben is így mutathatok be.

– És az ilyen kezdeményezéseket kellene felkarolnia az államnak
– Ha minden határon túli magyar közösséget ilyen szervező elvek fognának össze, és e mögé odaállna egy stabil magyar állam, akkor tényleg egységet alkothatna ez a 13 milliós közösség. Ebben a szellemi-lelki-gazdasági erőtérben minden magyarra szükségünk van. Át kell lépnünk a saját árnyékunkat, és meg kell tanulnunk azt, hogy egy székelyföldi, csallóközi vagy kárpátaljai magyar ennek az erőtérnek pont olyan atomja, mint akár én, akár ön. És ezt kell megtanulnia Európának is. Elvégre milyen az az Európa, ahol politikailag mindenki rettenetesen korrekt, de egy hárommilliós magyar közösséget lehet kisebbségnek degradálni? Ráadásul eljutottunk oda, hogy a „kisebbség” szó alá tartoznak a homoszexuálisok, a törpenövésűek, az egyéb, tulajdonságaikban különböző emberek, akiknek ugyanaz a bizottság fogja tárgyalni az ügyét, mint amelyik a székelyekét. Azért ez nem egy kellemes állapot.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.