Az NVB elnöke a dokumentumban azt írta: az EP-választásra 37 szervezet vetette magát nyilvántartásba, de csak 29 nyújtotta be az ajánlóív iránti igényét, amelyek közül egy a benyújtást követően azt vissza is vonta. Négy párt fel sem vette az igényelt ajánlóíveket, egy párt pedig olyan kis számban igényelt íveket, hogy az eleve kizárta a lista állításának lehetőségét. Tíz jelölőszervezet úgy adta le az íveket a Nemzeti Választási Irodának, hogy azok egyáltalán nem, vagy elenyésző számban tartalmaztak ajánlásokat. Végül 11 bejelentett lista közül 8 felelt meg a törvényi követelményeknek, a 20 ezer érvényes ajánlásnak.
Az NVB elnöke emlékeztetett: az EP-választás kampánya 50 napig tartott, a jelölőszervezetek aktivitása azonban „a választási eljárás egész időszaka alatt mérsékelt volt, melynek egyik kiváltó oka valószínűsíthetően a kampányfinanszírozási támogatás hiánya volt”.
Patyi András a többes ajánlással kapcsolatban azt írta: az országgyűlési választáshoz hasonlóan az EP-választáson is lehetőség volt arra, hogy a választópolgár több jelölőszervezetet is ajánljon. A testület elnöke szerint bár a többes ajánlás bevezetése mögött az volt az egyik jogalkotói szándék, hogy visszaszorítsa a választópolgárok személyes adataival való visszaéléseket, ez a cél nem valósult meg teljes mértékben, a rendőrség jelenleg is eljárást folytat jogosulatlan aláírással, illetve hamis adatok feltüntetésével elkövetett bűntett gyanúja miatt.
Mint írta, a többes ajánlásnak a jelölőszervezetek szempontjából az a legfőbb előnye, hogy az ajánlásgyűjtés tétje csökkent, és könnyebbé vált a jelölt- és listaállítás, ugyanakkor „ez a hatás, támogatottság korántsem realizálódik a választópolgároknak a szavazás napján kifejtett választói akaratában”.
Patyi András hozzátette: a listát állító jelölőszervezetek közül kettő nem érte el a mandátumszerzéshez szükséges 5 százalékos szavazatarányt, a rájuk leadott érvényes szavazatok „a listaállítás során gyűjtött ajánlásaik számát is jelentősen alulmúlja”, azonban a csekély mértékű választópolgári támogatottság ellenére ezeket a jelölőszervezeteket is ugyanolyan jogosultságok illették meg (például tag megbízása a választási bizottságokba), mint a valós társadalmi, választópolgári támogatottságú pártokat. Mindezek alapján az NVB-elnök javasolja az Országgyűlésnek a többes ajánlás fenntartásának ismételt mérlegelését.
A többes ajánlással kapcsolatban jelezte azt is, az ajánlások ellenőrzésére biztosított háromnapos határidő „nem szolgálja kellően a választási irodák biztonságos feladatellátását”, ezért indokoltnak tartaná a határidő módosítását.
Az NVB elnöke kitért arra is, hogy a választópolgároknak az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény alapján joguk van tájékoztatást kérni arról, mely jelölőszervezet ajánlóívén szerepel az ajánlásuk, ugyanakkor ezen jogosultság teljesítése nem egyértelműen vezethető le a választási eljárási törvényből, amely szerint a választási irodáknak nem kell az összes benyújtott ajánlást ellenőrizniük. Patyi András mindezek alapján indokoltnak tartja a két jogszabály közötti összhang megteremtését.
Patyi András javasolja a késve, illetve egyáltalán vissza nem vitt ajánlóívek miatt kiszabandó bírság ívenkénti 50 750 forintos mértékének csökkentését, mivel azt „indokolatlanul magasnak” tartja.
Az NVB elnöke indokoltnak tartja a választási plakát elhelyezését tiltó szabály kiterjesztését az építményre mint gyűjtőfogalomra is, mert ezzel – mint írta – szélesebb körben lenne biztosítható a véleménynyilvánítás szabadsága és a tulajdonjoghoz való jog gyakorlása közötti egyensúly. A jelenlegi szabály szerint ugyanis a plakátnak csak az épület falán vagy kerítésén történő elhelyezéshez szükséges a tulajdonos hozzájárulása, az építmény többi részére engedély nélkül kihelyezett plakátokat azonban a tulajdonos tűrni köteles, ez pedig a tulajdonhoz való jog alkotmányos sérelmét vetheti fel.
Patyi András javasolja a választási eljárási törvény olyan pontosítását is, amely egyértelműen rögzíti, hogy a jelöltek, jelölőszervezetek ugyanazon választási bizottságba csak egy jogcímen bízhatnak meg tagot, jelenleg ugyanis nem egyértelmű, hogy ha két választási eljárás időben egybeesik, a mindkét választás esetében tag delegálására jogosult jelölőszervezetek mindkét vagy csak egy jogcímen bízhatnak meg tagot.
Nem egyértelmű az sem – tette hozzá az NVB-elnök –, hogy az EP tagjainak választásán a listát állító pártok a listaállítás jogán jogosultak-e az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságba tag megbízására. Felhívta a figyelmet arra, az egyik értelmezés szerint a listaállítás országos – és nem egyéni választókerületi – illetékességgel történik, ebből pedig az következik, hogy az EP-választáson működő országgyűlési egyéni választókerületi bizottságokba a jelölőszervezetek nem jogosultak tag delegálására. A másik értelmezés szerint a delegálási jogosultság ahhoz kötődik, hogy az adott választáson mely választási bizottságok működnek.
