Az NVB szerint átgondolandó a kettős ajánlás

A választópolgárok személyes adatainak védelme érdekében javasolja az Országgyűlésnek ezt az NVB elnöke.

A többes ajánlással kapcsolatban jelezte azt is, az ajánlások ellenőrzésére biztosított háromnapos határidő „nem szolgálja kellően a választási irodák biztonságos feladatellátását”, ezért indokoltnak tartaná a határidő módosítását.

Az NVB elnöke kitért arra is, hogy a választópolgároknak az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény alapján joguk van tájékoztatást kérni arról, mely jelölőszervezet ajánlóívén szerepel az ajánlásuk, ugyanakkor ezen jogosultság teljesítése nem egyértelműen vezethető le a választási eljárási törvényből, amely szerint a választási irodáknak nem kell az összes benyújtott ajánlást ellenőrizniük. Patyi András mindezek alapján indokoltnak tartja a két jogszabály közötti összhang megteremtését.

Patyi András javasolja a késve, illetve egyáltalán vissza nem vitt ajánlóívek miatt kiszabandó bírság ívenkénti 50 750 forintos mértékének csökkentését, mivel azt „indokolatlanul magasnak” tartja.

Az NVB elnöke indokoltnak tartja a választási plakát elhelyezését tiltó szabály kiterjesztését az építményre mint gyűjtőfogalomra is, mert ezzel – mint írta – szélesebb körben lenne biztosítható a véleménynyilvánítás szabadsága és a tulajdonjoghoz való jog gyakorlása közötti egyensúly. A jelenlegi szabály szerint ugyanis a plakátnak csak az épület falán vagy kerítésén történő elhelyezéshez szükséges a tulajdonos hozzájárulása, az építmény többi részére engedély nélkül kihelyezett plakátokat azonban a tulajdonos tűrni köteles, ez pedig a tulajdonhoz való jog alkotmányos sérelmét vetheti fel.

Patyi András javasolja a választási eljárási törvény olyan pontosítását is, amely egyértelműen rögzíti, hogy a jelöltek, jelölőszervezetek ugyanazon választási bizottságba csak egy jogcímen bízhatnak meg tagot, jelenleg ugyanis nem egyértelmű, hogy ha két választási eljárás időben egybeesik, a mindkét választás esetében tag delegálására jogosult jelölőszervezetek mindkét vagy csak egy jogcímen bízhatnak meg tagot.

Nem egyértelmű az sem – tette hozzá az NVB-elnök –, hogy az EP tagjainak választásán a listát állító pártok a listaállítás jogán jogosultak-e az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságba tag megbízására. Felhívta a figyelmet arra, az egyik értelmezés szerint a listaállítás országos – és nem egyéni választókerületi – illetékességgel történik, ebből pedig az következik, hogy az EP-választáson működő országgyűlési egyéni választókerületi bizottságokba a jelölőszervezetek nem jogosultak tag delegálására. A másik értelmezés szerint a delegálási jogosultság ahhoz kötődik, hogy az adott választáson mely választási bizottságok működnek.