Lezsák Sándor szerint Magyarországnak értékteremtő és -közvetítő szerepet kell ellátnia Kelet és Nyugat között, nemcsak partnerei, hanem saját érdekei szem előtt tartásával. Mint mondta, a kormány ez irányú törekvéseinek eredményeként ma a Független Államok Közösségének országaival az intenzív kapcsolatépítés időszakát éljük, a bizalmi tőke forrásvidékét pedig Közép-Ázsiában, a „rokontudatú” népek között találjuk meg.
Komoly előrelépésként értékelte, hogy a napokban Magyarország megfigyelői státust kapott a Török Nyelvű Országok Parlamenti Közgyűlésében (TÜRKPA), s a szervezetet tömörítő államok élénken érdeklődnek hazánk iránt. Az együttműködések bővítésének fontos területe a „népi diplomácia”, ezen belül is a testvértelepülési kapcsolatok rendszere – mondta.
Elchin Seidov, a moszkvai székhelyű Gyáriparosok és Vállalkozók Nemzetközi Kongresszusa Kereskedelmi Bizottságának elnöke arról beszélt: az Eurázsiai Unió egy, a FÁK-nál nagyobb piacot nyitott meg az exportőrök számára. Ezt a lehetőséget Magyarországnak is ki kell használnia, ám szükség van az itteni és a FÁK-beli cégek közvetlen együttműködésére. Kitért arra, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztését nehezítik az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók, melyek szerinte alkalmatlanok az orosz–ukrán válság megoldására, ráadásul kedvezőtlen hatásuk az uniós országokat is sújtja.
Nagy Attila, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője elmondta, hogy a magyar mezőgazdasági termékek keleti kivitele dinamikus növekedést mutat: a bővülés mértéke 2010. és 2013. között a FÁK-államokba irányuló agrárexportban meghaladta a 40 százalékot. A kivitel szerkezete egészséges és kiegyensúlyozott, egyenlő arányban jelennek meg benne a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztés, valamint a zöldség-gyümölcs ágazat termékei.
Szőcs Gábor, az Eximbank ügyfélkapcsolatokért felelős igazgatója a pénzintézet kivitelt ösztönző tevékenységét ismertetve felhívta a figyelmet a kkv-szektort kiemelten segítő Exportélénkítési hitelprogramra, amely idén már 21 kereskedelmi bank közreműködésével, egymilliárd eurós keretösszeggel folytatódik. Újdonságként kiemelte, hogy októbertől bevezetik a kártyaalapú folyószámlahitelt, és ugyancsak az ősz folyamán nyolc városban nyitnak új vidéki kirendeltséget.
Gyabronka Tibor, a FÁK Üzleti Klub elnöke előadásában felidézte: a rendszerváltás előtt Magyarország exportjának mintegy 80 százaléka irányult a mai FÁK-országokba, s ez az 1990-es évek elején elenyésző szintre esett vissza. A klub elsődleges célja támogatni a hazai cégek térnyerését ebben a régióban. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) felmérése szerint az összes hazai kis és közepes vállalkozásnak mindössze fél százaléka, 2500 cég képes megjelenni a FÁK-országok piacán. A kormányzat célja e számot 10 000-re növelni – jelentette ki.
