Lezsák: A keleti nyitás nem jelent nyugati zárást

Az Országgyűlés alelnöke mindezt az Exportlehetőségek a FÁK-országokban című konferencián, Kecskeméten mondta.

2014. 06. 23. 18:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lezsák Sándor szerint Magyarországnak értékteremtő és -közvetítő szerepet kell ellátnia Kelet és Nyugat között, nemcsak partnerei, hanem saját érdekei szem előtt tartásával. Mint mondta, a kormány ez irányú törekvéseinek eredményeként ma a Független Államok Közösségének országaival az intenzív kapcsolatépítés időszakát éljük, a bizalmi tőke forrásvidékét pedig Közép-Ázsiában, a „rokontudatú” népek között találjuk meg.

Komoly előrelépésként értékelte, hogy a napokban Magyarország megfigyelői státust kapott a Török Nyelvű Országok Parlamenti Közgyűlésében (TÜRKPA), s a szervezetet tömörítő államok élénken érdeklődnek hazánk iránt. Az együttműködések bővítésének fontos területe a „népi diplomácia”, ezen belül is a testvértelepülési kapcsolatok rendszere – mondta.

Elchin Seidov, a moszkvai székhelyű Gyáriparosok és Vállalkozók Nemzetközi Kongresszusa Kereskedelmi Bizottságának elnöke arról beszélt: az Eurázsiai Unió egy, a FÁK-nál nagyobb piacot nyitott meg az exportőrök számára. Ezt a lehetőséget Magyarországnak is ki kell használnia, ám szükség van az itteni és a FÁK-beli cégek közvetlen együttműködésére. Kitért arra, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztését nehezítik az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók, melyek szerinte alkalmatlanok az orosz–ukrán válság megoldására, ráadásul kedvezőtlen hatásuk az uniós országokat is sújtja.

Nagy Attila, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője elmondta, hogy a magyar mezőgazdasági termékek keleti kivitele dinamikus növekedést mutat: a bővülés mértéke 2010. és 2013. között a FÁK-államokba irányuló agrárexportban meghaladta a 40 százalékot. A kivitel szerkezete egészséges és kiegyensúlyozott, egyenlő arányban jelennek meg benne a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztés, valamint a zöldség-gyümölcs ágazat termékei.

Szőcs Gábor, az Eximbank ügyfélkapcsolatokért felelős igazgatója a pénzintézet kivitelt ösztönző tevékenységét ismertetve felhívta a figyelmet a kkv-szektort kiemelten segítő Exportélénkítési hitelprogramra, amely idén már 21 kereskedelmi bank közreműködésével, egymilliárd eurós keretösszeggel folytatódik. Újdonságként kiemelte, hogy októbertől bevezetik a kártyaalapú folyószámlahitelt, és ugyancsak az ősz folyamán nyolc városban nyitnak új vidéki kirendeltséget.

Gyabronka Tibor, a FÁK Üzleti Klub elnöke előadásában felidézte: a rendszerváltás előtt Magyarország exportjának mintegy 80 százaléka irányult a mai FÁK-országokba, s ez az 1990-es évek elején elenyésző szintre esett vissza. A klub elsődleges célja támogatni a hazai cégek térnyerését ebben a régióban. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) felmérése szerint az összes hazai kis és közepes vállalkozásnak mindössze fél százaléka, 2500 cég képes megjelenni a FÁK-országok piacán. A kormányzat célja e számot 10 000-re növelni – jelentette ki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.