Svájci minőségű sajtok a Hargitáról, medveszalámi, kolbászok és egyéb hústermékek, tejfölök és vajak, lekvárok, szörpök, gyógyteák, havasi méz, fűszersók – néhány termék azok közül, amelyeket holnap és szombaton bemutatnak a budapesti Fény utcai piacon a székely ízek vásárán. A Székely Szeretetszolgálat vezetői úgy vélik, a klasszikus humanitárius tevékenység, vagyis az elesettek megsegítése mellett a székely gazdáknak is szükségük van a támogatásra, így megpróbálnak nekik piacot keresni az anyaországban.
– A rendszerváltás idején Erdélyben nagyon jó hírnevük volt a magyar élelmiszereknek: egy vajkrém, a kerek rágó vagy éppen a piros arany a minőséget és az anyaországot jelentette – mondja Domokos István kurátor. – Ezt a szimpátiát (egyébként örvendetes módon) ki is használták a magyar vállalkozások, elárasztva termékeikkel a Székelyföldet és egész Romániát. A baj az volt, hogy a legtöbb cég a multikra jellemző logikával működött: az ott megtermelt hasznot jó esetben Magyarországra, máskor pedig offshore vállalkozásokba mentették, és nem fektették be vagy forgatták vissza azon a területen. A fordított folyamatok nem indultak be: székelyföldi termékek huszonöt évvel a rendszerváltás után is csak nagyon esetlegesen jutnak el az anyaországba. Mi az elmúlt hónapokban a térséget bejárva felkutattuk azokat a székelyföldi termelőket, akik jó minőségű, lehetőleg vegyszermentes élelmiszereket gyártanak, és egy új üzleti modellben – ennek az a lényege, hogy a multikkal ellentétben mi nem hónapokkal az eladás után, hanem már az áru átvételekor kifizetjük a termékeiket – megpróbálunk piacot keresni rájuk az anyaországban. Nagyon örülünk, hogy a II. kerület polgármestere, Láng Zsolt és a Fény utcai piac vezetése mellénk állt ebben az úttörő kezdeményezésben, és a terveik szerint a következő hónapokban minden nagyobb magyarországi város piacán szervezünk egy ilyen vásárt. Ha sikerül, boltokat is nyitunk a nagyobb fővárosi piacokon.
– Otthon nem tudják eladni az emberek ezeket a termékeiket?
– Romániában is hasonlóan alakult a kiskereskedelem, mint Magyarországon: megérkeztek a nagy nemzetközi cégek, akik harsány módon hirdetik, hogy minden náluk a legolcsóbb, de arról nem beszélnek, hogy a termékeik nem jók, és sokszor tele vannak tartósítószerekkel és vegyszerekkel. És néha nem azt adják, amit az árcédulára írnak: virsli helyett húsipari hulladékot, húsvéti sonka címszóval „ragasztott” húst és sós páclét, s a sort sokáig lehetne folytatni. Erdélyben ráadásul kisebb az emberek vásárlóereje is, a dömpingárakkal és a nagyipari termelést preferáló értékesítési módszerekkel a kis mennyiséget, de jó minőségben termelők nem tudnak versenyezni, ezért sokan csődbe mentek, vagy súlyos kompromisszumokat kellett kötniük. Mi ezzel a kezdeményezéssel azt próbáljuk üzenni a megmaradt termelőknek, hogy érdemes kitartani, van piaca a minőségnek. Ráadásul Erdélyben évszázadok óta organikus módon művelik a földeket, ezek nem voltak túlvegyszerezve – nem véletlen, hogy a világ talán legismertebb biogazdája, Károly walesi herceg is ott vásárolt magának birtokokat és termeltet élelmiszert.
– Miket találtak az út során?
– Minden árucikk, sőt még a rendezvény logója mögött is van egy emberi történet. Az emblémának választott stilizált figurát például egy kézdivásárhelyi varrottas párna motívumai között találtuk. A holnap és szombaton bemutatandó termékek mögött is hús-vér emberek állnak: a fantasztikus érlelt sajtok esetében például a tekerőpataki Bernád Ottó, aki a régi inaslegények példáját követve elment Svájcba tanulni, és elhozta magával az alpesi sajtok készítésének titkát. A torockói tejfölök attól érdekesek, hogy nyolcvan százalékban tehén, húsz százalékban bivalytejből készülnek, és ettől sokkal izgalmasabb az ízük. Nem csoda, hogy ezek kóstolásakor még a hazai gasztronómiai nagyágyúi is csettintettek – megeshet, hogy ezeket a sajtokat-tejfölöket hamarosan a hazai csúcséttermek étlapjain is viszontlátjuk. Az igazsághoz tartozik, hogy hústermékekből egyelőre nem találtunk kiemelkedő gasztronómiai minőséget, de amit most elhoztunk, azzal sem kell szégyenkezni, mert becsületes ipari termékek, sokkal finomabbak, mint a hipermarketek hűtőpultjaiban található árucikkek, és nem tartalmaznak vegyszereket sem.
– A bemutatandó áruk között melyik a legkülönlegesebb?
– Az ivói vadaspark egyik terméke. Rendhagyó módon most nem a medve kóstolhat meg minket, hanem fordítva – a húsából szalámi készült.
