A testület honlapján kedden közzétett végzés szerint az alapvető jogok biztosa a nemzeti felsőoktatási törvény hallgatói ösztöndíjszerződésre vonatkozó több pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte a testülettől.
Az indítványozó szerint a felsőoktatási törvény – az alaptörvény több pontjával ellentétesen – korlátozza az ösztöndíjjal vagy részösztöndíjjal végzett hallgatók önrendelkezési jogát, a munka és a foglalkozás szabad megválasztását, valamint a felsőoktatásban való részvétel jogát, egyebek mellett azzal azzal, hogy visszafizetési kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha a végzett hallgató külföldön vállal munkát.
Az Ab most született határozatában megállapította, hogy az alaptörvény, majd pedig a felsőoktatási törvény módosítása egyrészt rendezte, másrészt teljes mértékben átalakította az indítványban kifogásolt kérdések alkotmányjogi megítélését. Megemlítették, hogy a felsőoktatási törvény módosítása jelentős mértékben – a képzési idő kétszerese helyett a képzési időnek megfelelő időtartamot előírva – lecsökkentette azt az időt, amennyit az ösztöndíjasnak a diplomaszerzést követő húsz évben hazai munkaviszonyt kell fenntartania.
Az indítvány elbírálásának időpontjában hatályban lévő, alapvetően megváltozott szabályozási környezetben az eredetileg felvetett alkotmányossági kérdések részben már nem állnak fenn, részben pedig a benne foglalt indokok alapján nem vizsgálhatók, ezért az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezések alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatára irányuló eljárását megszüntette.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája 2012 februárjában fordult az alapvető jogok országgyűlési biztosához a magyar állami ösztöndíjas és részösztöndíjas hallgatókkal kötendő hallgatói szerződés miatt, hogy a biztos kérjen utólagos normakontrollt az Ab-től. A HÖOK az MTI-hez eljuttatott közleményben úgy fogalmazott: „meggyőződésünk, hogy a hallgatói szerződés intézménye – szellemiségét tekintve – ellentétes az alaptörvény rendelkezéseivel”. Azt írták, a kormány vitatott intézkedései több ponton is sértik a hallgatók alaptörvényben foglalt jogait, s ráadásul nem törvényben, hanem kormányrendeletben szabályozták a hallgatói szerződést.
Szabó Máté 2012 márciusában fordult az Ab-hez, szerinte különösen problémás a hosszú időtartamú és általános hazai munkavégzés kötelezettségének előírása a hallgatói szerződéseknél. Az Alkotmánybíróság a kormányrendeletet júliusban megsemmisítette, ezt követően törvényi szinten szabályozták a hallgatói szerződéssel összefüggő kérdéseket.
A biztos 2012 szeptemberében ismét a testülethez fordult, akkor annak vizsgálatát kérte, hogy a hallgatói ösztöndíjszerződések törvényi szintű, de változatlan tartalmú szabályozása összeegyeztethető-e a foglalkozás szabad megválasztása és a felsőoktatásban való részvétel jogával.
