„Óriási várakozás és olyan életérzés van az egészségügyben, hogy valaminek változnia kell, hiszen eljutottunk egy bizonyos szintre, amiről mind a benne dolgozók, mind az igénybe vevők, mind a finanszírozók úgy látják, hogy változtatásra szorul” – fogalmazott az államtitkár a Napi Gazdaság című lap által rendezett szakmai konferencián tartott előadásában. Zombor Gábor szerint konkrét célokat kell meghatározni, és ahhoz lehet feladatokat és eszközöket rendelni.
Az államtitkár úgy vélte, a pluszforrások bevonásához először azt kell megvizsgálni, hogy a jelenleg rendelkezésre álló pénzügyi keretet hatékonyan és optimálisan használja-e a rendszer. A legfontosabb feladat – emelte ki Zombor Gábor –, hogy az államtitkárság hitelesen tudja bemutatni a felhasznált forrásokat, azokról valid adatokat tárni a döntéshozók, a kormányzat elé. Zombor Gábor előadásában kiemelte az orvosok és szakápolók itthon tartásának fontosságát, és – mint mondta – általánosságban növelni kell az egészségben eltöltött életévek számát.
Pozitívumként említette a népegészségügy területén egyebek mellett a dohányzás visszaszorítását célzó, illetve a közétkeztetés területén tett intézkedéseket, és folytatandónak nevezte a rezidensek számára kiírt ösztöndíjrendszert is. Az államtitkár közlése szerint támogatni fog minden olyan kezdeményezést, amely nem sérti a társadalombiztosítási alapon ellátottak érdekeit, és nem eredményezi azt, hogy a közfinanszírozott rendszer „szegény/gazdag ellátásra” szakadjon.
A hálapénz kérdését említve annyit mondott, annak megszüntetéséhez az átláthatóság a legfontosabb kitétel. A paraszolvenciamentes egészségügy nem képzelhető el úgy, hogy egy szürkegazdaságra hasonlító rendszert korszerű eszközökkel irányítanak – tette hozzá. Zombor Gábor úgy fogalmazott, az egészségügy nem lehet politikai kérdés, az inkább társadalompolitikai alapvetések kérdése, és olyan alapelvek meghatározása, amelyek után már hozzárendelhetők a különböző modellek és eszközök.
Az egészségügyi államtitkár kedden a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorában kiemelte, annak ellenére, hogy a médiában az egészségügy vonatkozásában mindig csak a negatívumokat lehet hallani, készült egy olyan felmérés, amiből az derült ki, hogy a magyarok zömében elégedettek az ellátással. – Nekünk a pozitív példákat is be kell mutatni amellett, hogy a rengeteg feszültség és probléma feszíti a rendszert – húzta alá Zombor. A reprezentatív felmérésről úgy nyilatkozott, érdemes figyelembe venni az abban foglaltakat.
A biztonság Magyarországon megvan, egy kórházba kerülő ember számára rendelkezésre állnak a megfelelő gyógyszerek, folytatta. Több forrásra lenne szükség, hiszen a finanszírozásnak követnie kell az egészségügyben tapasztalható technológiai és tudományos fejlődést – mutatott rá. A hálapénzről szólva azt mondta, nem az egyik napról a másikra fog megoldódni a probléma. Mint gyakorló orvos úgy véli, nincs szükség a paraszolvenciára, ugyanakkor olyan alternatívát kell kidolgozni, ahol a beteg lehetőséget kap arra, hogy önként válassza meg orvosát.
Az államtitkár – derül ki az InfoRádiónak adott interjújából – emellett fontosnak tart egy olyan rendszert kiépíteni, ahol az orvosok, az egészségügyben dolgozók egységes, egyenlő béreket kapjanak, ugyanakkor addig, ameddig a magyar egészségügyben ilyen szinten jelen van a hálapénz mint motivációs tényező, addig nem lehet erről beszélni.
Az esélyegyenlőség jegyében egy olyan minimális díjazást kell meghatározni a szakorvosok számára, ami itthon tartja őket – emelte ki. Erre főleg ott van szükség, ahol nincs lehetőség pluszjövedelem megszerzésére, szögezte le az államtitkár. Egyébként – ismertetése szerint – pont ezeken a helyeken a legnagyobb az elvándorlás aránya is. Mint mondta, a leginkább érintettek a fiatalok, az egyetemisták, vagy azok, akik nemrég végezték el az egyetemet és rezidensként, tehát szakorvosjelöltként dolgoznak.
Ki kell vezetni a „parát”
A rezidenstémában Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke a Világgazdaságnak azt mondta, ha nem tesznek több pénzt az egészségügyi rendszerbe, illetve nem lesz rendes bérrendezés, néhány év múlva nem lesz, aki ellássa a betegeket.
Portálunknak adott exkluzív interjújában konkrétumokról is beszélt: – Tudjuk, hogy mindenkinek nehéz, kevesebbet keres, mint amennyit szeretne, és amikor azt mondjuk, hogy egy kezdő orvos bére 275 ezer forint kell legyen, akkor az visszatetszést kelt. Ezt az összeget az elmúlt ciklusban sakkozta ki a döntéshozó, hiszen körülbelül ennyit vihet haza az a szerencsés rezidens, aki megkapja a Markusovszky-ösztöndíjat és a hiányszakmás pótlékot is. Ez az az összeg, ami lassította – de meg nem állította – a rezidensek elvándorlását, így Dénes az MNO-nak.
