Az elemzés – amelyet csütörtökön juttatott el az intézet az MTI-hez – nem konkrétan a Pásztor-ügyre vonatkozik, nem arra kérdeztek rá a kutatók, hanem a választói attitűdöket vizsgálták meg. Eszerint az MSZP sikerrel szállhat harcba egy rendpárti retorikával azokért a választókért, akik ideológiai alapon nem köteleződtek el a Jobbik irányába, de a kistelepüléseken olyan problémákkal szembesülnek, amikre eddig a Jobbik adott „radikális és rossz válaszokat”; jellemzően a vidéki, községekben élő, alacsonyabb iskolai végzettségűek körében versenyezhet az MSZP és a Jobbik egymással.
Az ebbe a csoportba tartozók inkább pártolnák a radikális megoldásokat a romák helyzetét illetően, de a szociális kiadások növelésével is inkább egyetértenek, és támogatják a rezsicsökkentést. Ám e csoport „kiszolgálása” egy másik, szélesebb csoportról való lemondással járhat, azaz rendkívül kockázatos lépés, a „szavazótábor-csere” kevés politikai haszonnal kecsegtet – derül ki az elemzésből.
A Nézőpont Intézet szerint a Jobbik nagyságrendileg akkora méretű táborral vezet az MSZP előtt, mint amennyien azok a szavazók vannak, akik mindkét párttal egyaránt szimpatizálnak; az elemzés szerint ők a teljes népesség 4-5 százalékát teszik ki.
A Jobbik és az MSZP szavazói bázisának demográfiai összevetésével kapcsolatban azt írták, hogy amíg az MSZP felülreprezentált az idősebb, fővárosi voksolók körében, addig a Jobbik táborában a fiatal, városi (megyei jogú városi) választók vannak nagyobb arányban. Az MSZP-sek között több a felsőfokú végzettségű, ők főként a Jobbik táborából hiányoznak, viszont az alapfokú végzettségűek inkább a „közös” csoportban találhatók meg – azaz ők az MSZP-re és a Jobbikra is szavaznának.
A felmérés szerint vidéken többen élnek olyanok, akik mindkét párttal szimpatizálnak, a közös csoport fő jellegzetessége a Budapesten élők kiugróan alacsony, míg a községekben élők kiugróan magas száma – írták.
Az adatokból az tűnik ki, hogy az MSZP-sek támogatják a szociális kiadásokat, de a rezsicsökkentést és a romák helyzetének radikális kezelését elítélik, a jobbikosok viszont pont ellenkező állásponton vannak. Azok, akik mindkét pártra hajlandók lennének szavazni, inkább pozitív kontextusban beszéltek a rezsicsökkentésről – olvasható a Nézőpont Intézet elemzésében. Az elemzés szerint a „közös csoport” tagjai közül sokan teljes mértékben nem értenek egyet az állami kiadások növelésével, és a cigánykérdés radikális megoldásával sem, de van egy markáns csoport közöttük, amelynek tagjai mindkét állítással inkább egyet tudtak érteni.
A Nézőpont Intézet összegzése szerint egy területileg jól elkülöníthető csoportról lehet tehát beszélni azok esetében, akik az MSZP-vel és a Jobbikkal is szimpatizálnak, de nem kötelezték el magukat még egyik párthoz sem: ők jellemzően a vidéki, községekben élő, alacsonyabb iskolai végzettségűek között felülreprezentáltak.
Az ebbe a csoportba tartozók középre húzók vagy jobboldali konzervatívok, inkább pártolnák a radikális megoldásokat a romák helyzetét illetően, de a szociális kiadások növelésével is inkább egyetértenek, és támogatják a rezsicsökkentést.
Az elemzés szerint tehát széles szakadék húzódik azok között az MSZP-szavazók között, akik egyáltalán nem értenek egyet a radikális eszközök használatával a romák helyzetét illetően és azok között, akik inkább támogatnának ilyen lépéseket.
Így az egyik csoport „kiszolgálása” a lemondást jelentheti a másik csoportról, azaz rendkívül kockázatos lépés, kevés politikai haszonnal kecsegtet. Ez látszik a heves reakciókból, a baloldalon belüli vitából is – emelte ki elemzésében a Nézőpont Intézet.
