A jogrendszer áttekintése kiterjed arra, hogy milyen jogosultságokkal jár az állampolgárság, valamint a személy- és lakcímnyilvántartásra, az anyakönyvezésre. A hatszázezer új magyar állampolgárral való gyarapodásnak költségvetési, jogi és nemzetközi vonzata egyaránt van – jelezte a helyettes államtitkár, aki a diplomahonosítást és a társadalombiztosítási ellátást is a megvizsgálandó területek között említette.
Át kell tekinteni továbbá, hogy milyen felesleges adminisztratív és bürokratikus akadályok vannak, amelyek terhelik a rendszert és megkeserítik az emberek életét, felesleges kiadásokba hajszolják őket – mutatott rá a helyettes államtitkár, aki a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor alkalmából tartózkodik az erdélyi Tusnádfürdőn. Megjegyezte: gyakorlatilag kormányablakokká alakulnak át a külképviseletek a Kárpát-medencében, s egy külképviselethez, illetve főkonzulátushoz egy megyei jogú városnyi új magyar állampolgár tartozik.
Wetzel Tamás úgy gondolja, a jogszabályok áttekintése a jövő év végére zárulhat le, és ekkora készülhet el a témát érintő kiérlelt és vállalható törvénycsomag is.
A helyettes államtitkár közlése szerint az állampolgársági kérelmek arányában nincs változás, azok kétharmada továbbra is Erdélyből érkezik. Az igénylések 17-18 százaléka fut be a Délvidékről és 9-10 százalék Kárpátaljáról. Összességében a Kárpát-medencéből a kérelmek 97 százalékát nyújtják be.
Felidézte, hogy több mint három és fél éve folyik a honosítás és visszahonosítás, és értékelése szerint hatalmas az érdeklődés. Jelzésértékűnek tartotta, hogy 2010 előtt mintegy ötezer állampolgársági kérelem futott csak be a magyar közigazgatáshoz. Az eljárást sikertörténetnek nevezte, s szavai szerint a rendszer jól működik.
Wetzel Tamás megerősítette: az a cél, hogy 2018-ig meglegyen az egymillió új magyar állampolgár. Kifejtette: eddig is nagyon jól beváltak a konzuli napok, amelyeket a jövőben is folytatni és még inkább bővíteni kívánnak. „Félig-meddig házhoz mennének az emberekhez” – fogalmazott, hozzátéve: szorosan együttműködnek eddigi partnereikkel, a demokrácia-központokkal, egyházakkal egyaránt.
A helyettes államtitkár szerint hatalmas értéke van, hogy olyan településeken is újra megjelenik a magyar közigazgatás, ahol szórványban élnek a magyarok.
Együttműködési megállapodást írt alá a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) és a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) a külhoni kutatási, fejlesztési és innovációs projektek megvalósítása érdekében a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor helyszínén, Tusnádfürdőn – tudatta az NIH csütörtökön az MTI-vel.
Az együttműködés kiemelt célja a Kárpát-medence egységes gazdasági, kulturális és oktatási térként kezelése – olvasható a közleményben. Hangsúlyozták: az NSKI és az a NIH is fontos feladatként kezeli a kapcsolatok erősítését a határon túli szervezetekkel, „ezáltal is ösztönözve a magyar nemzeti közösségeket az integrációt szolgáló folyamatban való részvételre”.
A közlemény szerint a két szervezet együttműködik a határon átívelő kutatási, fejlesztési és innovációs programok kidolgozásában, fejlesztésében és megvalósításában. A 2014-től 2020-ig tartó időszakban hangsúlyt fektetnek a Brüsszelből, illetve a különböző európai és magyarországi programokból származó pályázati lehetőségekre is. A megállapodást a NIH képviseletében Spaller Endre elnök, az NSKI részéről pedig Szász Jenő elnök írta alá.
