A száz esztendeje kitört világháború családok millióinak okozott bánatot, közülük elsőként egy abádszalóki magyar családnak, Kovács Pál hozzátartozóinak – mondta a miniszter a 68. szolnoki gyalogezred katonájának szobra előtt tartott megemlékezésen.
A hősként elesett fiatalember arcvonásait őrző alkotás, Kemény Simon szobrászművész munkája egyszerre jelképezi a magyar parasztság helytállását és a nemzetfenntartó erejét a nagy világégésben – tette hozzá a politikus.
Mindent a hazáért! – hirdeti az emlékmű talapzatán a felirat, ez a három szó akkor is kötelező volt, és nekünk kései utódoknak is útmutatás. Ha a „nagy háborúban” elesettekre gondolunk, akkor pedig tanúságtétel és kötelességre ébresztő felhívás – fogalmazott a térség országgyűlési képviselője. Kovács Pál 22 évesen mindent odaadott a hazáért. Lehet, hogy nem gondolt száz évre előre, de azzal biztosan tisztában volt, hogy annak küzdelemnek megvan a maga jelentősége, és az emlékművön névvel jelenlévő kétszáz bajtársa is pontosan tudta: nem idegen érdekekért, hanem Magyarországért küzdenek – mondta a miniszter.
A történelemtanítás – fogalmazott – az elmúlt évtizedekben gyakran mondott sokféle dolgot az első világháborúról, többek között azt, hogy idegen érdekekért, imperialista célokért, uralkodók becsvágyáért kellett küzdeni, de mi jól tudjuk: csakúgy, mint a korábbi függetlenségi küzdelmekben és nemzetvédő háborúkban, akkor is a magyarság megmaradása és fennmaradása volt a tét – folytatta –, ezért is épültek országszerte a szebbnél szebb emlékművek, hogy e a hősi küzdelem előtt tisztelegjenek.
Fazekas Sándor azt mondta: bízik benne, lesznek sokan, akik a százéves évfordulón kihasználják az alkalmat, hogy ezeket az emlékműveket, csatatereket végigjárják. Ismerjük meg a földet, amelyeken őseink küzdöttek, és ha kellett, meghaltak! – buzdította hallgatóságát. Még belegondolni is szörnyű, hogy 530 ezren adták életüket Magyarország fennmaradásáért, másfél millió katona sebesült meg, és nem hátráltak négy éven keresztül a legnehezebb körülmények között sem – emlékeztetett.
Fazekas Sándor szavai szerint az első világháború a magyarság számára egy tragikus 20. századot nyitott meg, amelyben a második világháború, forradalmak, rendszerváltozások jöttek, és a magyarság számára emberpróbáló idők következtek, de a legnehezebb körülmények között is sikerült helytállni.
„Kovács Pál és kortársainak helytállása üzenetet és erőt ad számunkra is. Azt az üzenetet, hogy a mai generációnak is legfontosabb célja egy erős Magyarország megteremtése (...), egy olyan erős magyarságé, amely mindenhol jól és otthon érzi magát a Kárpátok bércei között” – zárta beszédét a miniszter.
Kovács Pál dohányoslegény 1913. október elsején vonult be sorkatonai szolgálatra a 68. szolnoki gyalogezredhez rendfokozat nélkül bakának, hivatalos megnevezéssel gyalogosnak. 1914. július 29-én a zimonyi hidat védve esett el a szerbekkel vívott tűzharcban.