Trócsányi László kiemelte, hogy az elmúlt években megváltozott a bírákra és bíróságokra vonatkozó szabályozás, a bírói függetlenség azonban változatlanul a demokratikus politikai berendezkedés, alkotmányosság állócsillaga. A három klasszikus hatalmi ág közül a bírói hatalom súlya növekszik Európában: döntéseikkel a bíróságok, alkotmánybíróságok szabhatnak határt a kormányok politikai törekvéseinek, a bíróságok a jog uralmának védelmezői – mondta.
Kifejtette: a végrehajtó hatalom és a bírói hatalom közötti viszonyban szükséges a párbeszéd, és a bíróságok nemegyszer olyan súlyú döntéseket hoznak, amelyek befolyásolhatják a törvényhozó akaratát. Példa erre a Kúria devizahiteles jogegységi határozata, amelyet a jogalkotó átvezetett a jogrendszerbe. Trócsányi László jelezte, ha valamely hatalmi ág iránt változik a közbizalom, az más hatalmi ágaknál is jelentkezni fog; a törvényhozói, végrehajtó és bírói hatalom felelőssége végső soron közös: az emberek életének javítása.
A miniszter leszögezte, az európai integráció új jogi környezetet teremtett a bírák számára, a belső jog immár nem magában álló, zárt rendszer, a jogszabályokat folyamatosan együtt kell értelmezni az uniós joggal.
Az igazságügyi kormányzat terveiről szólva a tárcavezető beszélt az új polgári és büntető perrendtartás megalkotásáról. Az „irritált közhangulat” gyakran olyan elvárásokat táplál a büntető igazságszolgáltatással szemben, amelyeknek nem könnyű megfelelni. Teljes paradigmaváltásra nincs ok, olyan egyensúlyra van szükség, amely nem billen sem a vád, sem a védelem felé – mondta Trócsányi. Beszélt arról is, hogy munkacsoportot hoztak létre az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria közreműködésével a közigazgatási és munkaügyi bíráskodás fejlesztése érdekében.
Megjegyezte: tudatában van annak, hogy az egyik legnagyobb feladat a fővárosban működő bíróságok leterheltségéből fakadó problémák hosszú távú megoldása. Rámutatott, hogy a bíróságok új rendszere az előző parlamenti ciklusban kiépült, az igazságszolgáltatás minősége azonban nagyban a bírák felkészültségén, szakmai és emberi kvalitásain múlik. A rendszernél fontosabb az azt működtető ember, „az, hogy mi van a fejében és a szívében; tudásnak és humánumnak együtt kell növekednie” – fogalmazott a miniszter.
Az új rendszer csak akkor fog jól működni, ha a szereplők együttműködnek – jelentette ki Trócsányi László, hozzátéve: igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkárságot hoztak létre a minisztériumon belül, melynek egyik feladata a kapcsolattartás a tárca és a bíróságok zökkenőmentes együttműködése érdekében, tiszteletben tartva a bíróságok függetlenségét.
Darák Péter egy angol társadalomfilozófust idézve a jogállamot a valaha megalkotott legcivilizáltabb és legkevésbé terhes államfelfogásnak nevezte. Juhász Andor korábbi kúriai elnököt idézve pedig hozzáfűzte: „a bíróságnak a vész napjaiban is gondosan kell őrködnie a kultúrának reábízott tőkéje, a jogeszme állandósága felett”.
Hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás után történelmi kihívást jelentett a jogállam követelményrendszerének meghatározása. A jogállam legfontosabb követelménye a hatalmi ágak elválasztása mellett, hogy a kormányzat kötve van a joghoz, a jog a polgárok számára megismerhető, a jogalkalmazás jól szervezett, a polgárok pedig biztonságban érezhetik személyüket, vagyonukat.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke hangsúlyozta: egy nemzet egészségét, versenyképességét a bizalom szintje határozza meg, az igazságszolgáltatás stratégiai céljai is – elsősorban a magas színvonalú, független és gyors ítélkezői munka – azt szolgálják, hogy a bíróságok kivívják a társadalom bizalmát.
