A jelenleg külgazdasági és külügyminiszteri tisztséget ellátó fideszes politikus elmondta: mostani pozíciójából adódóan külügyi vagy más, nemzetközi jellegű portfólióra számított, azonban most is folytatott egyetemi oktatói munkájához, valamint korábbi – közigazgatási és igazságügyi – miniszteri tevékenységéhez ez a terület is közel áll. Utóbbira utalva emlékeztetett a gyermekbarát igazságszolgáltatás beindítására, valamint a magyar közigazgatási ösztöndíj létrehozására.
Utalt arra, hogy eddigi szakmai tevékenységében folyamatosan jelen volt az ifjúságra összpontosítás, számos általa felügyelt program kifejezett célja volt az, hogy az új nemzedékeket hozza helyzetbe a magyar közigazgatásban és a politikában. Az oktatási, kulturális, ifjúsági, illetve állampolgársági ügyek tárcája olyan rokon területekkel fog közös alelnök alá tartozni, mint a versenyképesség, a foglalkoztatáspolitika, illetve a digitális ügyek.
„Lehet, hogy az oktatásügy a belső piaci portfólióhoz képest gyengének minősül, azonban minden biztosi poszt annyit ér, amennyit kihozunk előle” – mondta Navracsics, hangsúlyozva: a pozíció rengeteg lehetőséget rejt magában újításokra, olyan innovatív megoldásokra, amelyek az Európai Uniót szolidáris közösséggé változtatják, és közelebb hozzák a polgárokhoz.
Az egész Európában és Magyarországon is rendkívül népszerű Erasmus program távlataival kapcsolatos kérdésre válaszolva a biztosjelölt utalt arra, hogy az EU közösségfejlesztési programjai közül a legjobban azok sikerültek, amelyek a fiatalokat célozzák meg.
„Az Erasmus és a különböző szakoktatási csereprogramok olyan befektetések, amelyek a jövőben térülnek meg” – hangsúlyozta, és hozzátette: Európában a szolidaritásérzést a fiatalokon keresztül lehet tovább építeni, és az Erasmus program egyik oszlopa ennek. Az állampolgársági ügyek köre is fontos eleme lehet az európai politikai közösség építésének – utalt a politikus biztosi tisztségének másik szakterületére.
Navracsics Tibor az Európai Parlamentben néhány hét múlva megrendezendő meghallgatásával kapcsolatban feltett újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem táplál illúziókat. „Látom, hogy politikai ügyet akarnak csinálni az EP-meghallgatásból. Miután a személyemben nem találnak kifogásolnivalót, a hazámat, illetve azt a kormányt próbálják támadni, amelynek tagja voltam, illetve vagyok – fogalmazott. – Ha ez politikai ügy, akkor nyilván olyan lesz a végkimenetele is.”
Legfőbb feladatának most azt tekinti – hangsúlyozta –, hogy a parlamenti meghallgatáson sem szakmai, sem emberi szempontból ne találjanak benne kivetnivalót.
Az Európai Unió növekedése és hatékonysága szempontjából kulcsfontosságú lehet az a portfólió, amelyet a magyar biztosnak szán Jean-Claude Juncker – mondta Gálik Zoltán. A Budapesti Corvinus Egyetem docense úgy látja, nem a legbefolyásosabb pozíciók egyikét kapta meg Magyarország, hanem egy olyan területet, amely három alelnökhöz is tartozik. Viszont egyáltalán nem kell lebecsülni ezt a portfóliót, mivel az elmúlt években éppen a fiatalok munkanélkülisége, a szakképesítési rendszer tökéletesítése jelentett komoly problémát az uniónak, és ez a terület az EU növekedése, hatékonysága szempontjából kulcsfontosságú – hangsúlyozta. Az elemző emlékeztetett: európai pozícióról van szó, tehát a biztosnak európai érdekeket kell képviselnie.
