Zoltai Gusztáv és az alaptörvény

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A véres diktatúrák között nincs helye jogi vagy erkölcsi különbségtételnek – mondta Gulyás Gergely a Magyar Nemzetnek.

D. Horváth Gábor
2014. 09. 15. 3:59
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Éppen az alaptörvénynek az állami önrendelkezés 1944 és 1990 közötti hiányát rögzítő deklarációjára tekintettel fogalmazódik meg ismétlődő kritikaként, hogy a magyar állam nem ismeri el a felelősségét a német megszállás után történtekért. Ezt a vitát a Szabadság téri emlékmű csak felerősítette.
– Jól bizonyítja ezeknek az állításoknak a politikai motivációt tükröző egyoldalúságát, hogy a logika alapvető szabályait figyelmen kívül hagyva azt a vádat sohasem fogalmazzák meg, hogy a magyar állam vitatja felelősségét a kommunista tömeggyilkosságokért. Márpedig ha valaki – helytelenül – arra a következtetésre jut, hogy az önrendelkezés hiánya megszünteti az állami felelősséget, akkor ezt a következetesség jegyében a szovjet megszállás alatti kommunista rémtettekkel kapcsolatos vádként is illene megfogalmazni. Olyat mégsem olvastam sehol, hogy a Fidesz fel akarja menteni Rákosit, Kádárt és a magyar kommunistákat vitathatatlan bűneik alól.

– Miként illeszthető a Fidesz kommunista múlthoz való viszonyulásába Zoltai Gusztáv miniszteri főtanácsadói kinevezése?
– Szerintem sehogy. Egy volt kommunista munkásőr kormány-tanácsadói kinevezése kibékíthetetlen ellentétben áll mindazzal, amit a totalitárius diktatúrákhoz való viszonyulásunkról sokszor és sokan elmondtunk, ahogy az alaptörvény értékrendjével is összeegyeztethetetlen.

– Ön szerint véglegesen és megnyugtatóan le lehet zárni a holokauszt gyermek áldozatait bemutató Sorsok Háza körül zajló, meglehetősen szerteágazó politikai vitákat, vagy azok a milliárdos állami beruházással felépülő intézmény megnyitása után is folytatódnak?
– Nagyon jó lenne, ha le lehetne zárni. Schmidt Mária eddig is többször tárgyalt a magyar és a nemzetközi zsidóság képviselőivel, és bízzunk benne, hogy a történelmi tragédiának emléket állító múzeum létrehozatala kapcsán nem kell éveken át a Terror Háza megnyitása után megtapasztalthoz hasonló méltatlan vitákat folytatni. Ez a tárgyaló felek – elsősorban éppen az áldozatok emlékével szembeni – közös felelőssége.



Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.