Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: a jövő szeptembertől életbe lépő, hároméves kortól kötelező óvodáztatás keretében többek között azt szeretnék elérni, hogy az óvodában valóban felkészítsék a gyermekeket az iskolára, különösen a hátrányos helyzetű térségekben. Ehhez kapcsolódik az óvónők, óvodapedagógusok képzése is az első pályázati program részeként – mutatott rá. A miniszter kérdésre azt mondta: az a mintegy négyezer férőhely, amit létrehoztak az óvodáztatást segítendő, elegendő lesz, az intézmények el fognak tudni indulni szeptembertől. Ebbe belekalkulálták a felmentéseket is, amikor úgy látják, hogy az intézkedés alól mentesíthetők a gyermekek. Idén költségvetési forrásból 800 milliót fordítottak óvodaépítésre, és uniós forrásból 10 milliárdot. Kitért arra is, hogy a 2014–2020-as időszakban 939 milliárd forint érkezik a tárcához kapcsolódó területekre. A másik pályázattal a pályaelhagyást szeretnék csökkenteni az egészségügyben, illetve vonzóvá szeretnék tenni a pályát a fiatalok számára és azoknak is, akik már ott dolgoznak, de képzettségük nem megfelelő.
Szintén szempont a hátrányos helyzetű térségekben a munkaerő megtartása. A pályázatokat állami intézmények számára írják ki és a kormány fog döntést hozni – jelezte a miniszter. Közlése szerint a pályázatokat állami intézmények számára írják ki és a kormány fog döntést hozni. A program új elnevezése Emberierőforrás-fejlesztés operatív program (EFOP) a következő időszakban – tette hozzá Balog Zoltán. Kiemelte: a tárca feladata, hogy olyan programokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, amelyek az emberi erőforrás minőségét javítják, erősítik. Ez kapcsolódik a gazdaság fejlesztéséhez is – rögzítette.
Köpeczi-Bócz Tamás helyettes államtitkár kifejtette: az első pályázati programban a tervek szerint 800-1000 óvoda vehet részt. Azok az óvodák kapcsolódhatnak be elsősorban, ahol legalább 15 százalék a hátrányos helyzetűek aránya. Hozzátette: az óvodák mellett célterületként jelölte meg azokat, akik a tanügyigazgatásban önkormányzatoknál, fenntartóknál dolgoznak. Számukra a kötelező óvodáztatás új feladatokat jelent majd – állapította meg. A szakemberek közül – a felkészítés után – a legjobbak kerülnek be egy újabb, januári körbe. A másik program egy régi igényt elégít ki – folytatta –, hozzátéve: azok a jelenleg is az ellátásban dolgozó ápolók vehetnek részt benne a kórházak javaslata alapján, akiknek OKJ-s képesítésük nincs még. A számukra nyújtott képzés lehetővé teszi, hogy felzárkózzanak a szakápolói réteghez – tette hozzá. A 2,5 milliárdos keretből több mint 2 milliárd a kórházakhoz kerül, hiszen helyettesítési díjat fizetnek arra az időszakra, amíg az ápolók a képzésben részt vesznek. Emellett ösztöndíjakra is lehetőség nyílik majd – jelezte, hangsúlyozva: ha az igény magasabb lesz, lehetőség van a keretösszeg bővítésére. A keretösszeg körülbelül ezer fő képzésére lesz elegendő, ebből 875-en szerezhetnek OKJ-s képzést. A program 2015 első negyedévében indul és 2016 végére zárulhat le.
Szombaton születhet kormányzati döntés a jövő évi költségvetésről – közölte az emberi erőforrások minisztere szerdán. Balog Zoltán kérdésre elmondta: arra számít, hogy jelentős többletforrások érkezhetnek a tárcához tartozó ágazatokhoz jövőre, de konkrét döntések még nem születtek. Azt mondta, optimista, de semmit nem akar elkiabálni, mert szombaton várható döntés arról, hogy milyen költségvetést nyújtanak be. Minden olyan fejlesztési forrás, amely a tárca hatáskörében van és az uniós programokat érinti, beleszámít az ország jövedelmébe, ez mozgásteret biztosít, és összeszámítják – tette hozzá.
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tervezett átalakításáról még szintén nincs kormányzati döntés, jelezte. Szavai szerint ő azt az álláspontot képviseli, hogy meg kell erősíteni a Kliket és világosan el kell különíteni a különböző döntési szinteket. Szerinte ez a szervezet belső feladata, és nem feltétlenül igényel „nagyobb közelséget” a kormányhivatalokhoz.
További kérdésre arról, hogy valóban „Emmi-nap” volt-e, és az államtitkárságokat érintő stratégiai kérdésekről volt-e szó a kormány keddi ülésén, kifejtette: a szociális területet, a köznevelés és a felsőoktatás területét, valamint a családpolitikát tekintették át, az egészségügyre a késő estébe nyúló tanácskozáson már nem jutott idő, azt majd egy következő ülésen folytatják. A tárca vezetője egy másik felvetésre cáfolta, hogy Zombor Gábor egészségügyi államtitkár távozni kényszerül a minisztériumból. „Ez hírlapi kacsa” – jelentette ki, rögzítve: Zombor Gábor bírja a bizalmát. Jelezte, hogy az a munka, amelyet nemrégiben elkezdtek, még csak most indult el igazán. Nagyon komoly feladatai vannak az államtitkárnak, amelyeket komoly erőbedobással végez, mondta Balog.
