Az elvándorlásról vitáztak a parlamentben

Általános európai tendenciának nevezték a kormány képviselői a migrációt, az ellenzékiek viszont a kabinetet bírálták.

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy az elmúlt években megindult tömeges kivándorlás a Fidesz–KDNP kormányzásának eddigi legszomorúbb, egyben helyrehozhatatlan következménye, ez a folyamat ugyanis keresztülhúzhatja a Magyarország gazdasági rendbetételével kapcsolatos elképzeléseket. A kormány azonban nem veszi komolyan a kivándorlás súlyos problémáját – jelentette ki.

A szocialista politikus kiemelte, hogy az országot elsősorban a teljesítményorientált fiatalok és a legképzettebb társadalmi csoportok hagyják el. Többségük gyermektelen – folytatta –, ami összefügg a születésszám csökkenésével, de vannak olyanok is, akiknek a családjukat kell itthon hagyniuk a megélhetés miatt. Hozzátette továbbá, hogy sokan vannak azok, akik tanulási terveik miatt hagyják el az országot. Bangóné Borbély Ildikó hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság is megsínyli ezeknek az embereknek a hiányát. Az MSZP-s parlamenti képviselő véleménye szerint a kormány politikája megbukott, tömegeket kényszerít ugyanis arra, hogy elhagyja hazáját.

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka – a vitanap címére utalva – azt mondta, nincs értelme ki- és elvándorlásról beszélni, mert bármikor visszatelepülhetnek Magyarországra azok, akik tanulni, szakmai gyakorlatra vagy munkát vállalni mentek átmenetileg külföldre. Szerinte nem arról van szó, hogy ezek az emberek politikai vagy magyarországi életkörülményekből adódó elégedetlenség miatt mennek külföldre, ezt sokkal inkább például szakmai kihívások, valamint a magyar és a nyugati bérek közötti különbségek magyarázzák.

Bánki Erik azt is kiemelte ugyanakkor, hogy Közép-Európában még mindig Magyarországon a legjobb a helyzet azt vizsgálva, hogy a társadalom hány százaléka él és dolgozik külföldön. Hozzátette, szerinte nem igaz, hogy a 2010-es kormányváltás után történt volna nagy mértékű változás a külföldön munkát vállalók és tanulók számában.

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka felszólalásában azt mondta, nem akarja bagatellizálni a külföldre távozás kérdését, hiszen az akár egy kis megyényi népességet is érinthet. Szerinte azonban nem kell elvándorlásról beszélni, mert ezeknek az embereknek a jó része vissza akar és vissza is fog jönni Magyarországra, a politikusoknak pedig azon kell ügyködniük, hogy ebből a helyzetből valóban ne legyen elvándorlás.

A KDNP-s politikus hangsúlyozta, mindent meg kell tenni e folyamat fékezéséért, mert közös felelősség, hogy Magyarországon megteremtődjön az a világ, amely itthon tartja a fiatalokat. A kormány pedig éppen azon dolgozik, hogy ez minél hamarabb megvalósuljon – zárta szavait.

Vona Gábor (Jobbik) a kormány egyértelmű felelősségéről beszélt, mondván, élhetetlen, sikertelen ország az, ahonnan a fiatalok ilyen nagy számban vándorolnak ki. Szólt ugyanakkor a Fideszt megelőző kormányzás felelősségéről is, valamint arról, hogy a probléma nemcsak Magyarországé, hanem Kelet-Közép-Európáé. Szerinte ugyanakkor Magyarország rosszabb helyzetben van, mint a környező államok. Felháborítónak és tévesnek nevezte a miniszterelnök egykori kijelentését, miszerint kalandvágyból költöznének a fiatalok külföldre. Vona Gábor szerint a kivándorlók szociális menekültek.

A legsúlyosabb adatnak azt tartja, amely szerint a 20 és 35 év közöttiek 48 százaléka akár végleg elköltözne Magyarországról. Közölte: a kivándorlók 80 százaléka 40 év alatti, minden harmadik közülük diplomás. Mindennek következménye, hogy a középosztály el fog tűnni – mondta. A teendőkről szólva a munkahelyteremtést emelte ki, valamint a lakhatási problémák kezelését.

Lesz-e unokák nélküli ország Magyarországból? – tette fel a kérdést Schiffer András (LMP), aki szerint nemcsak a Fidesz a hibás az elvándorlás felgyorsulásában, de – mint fogalmazott – „sokaknál itt telt be a pohár”, miután a megelőző nyolcéves kormányzás után arculcsapásként érte őket a szétvert szociális rendszer, a tandíj és más intézkedések.

„London ma az ötödik legnagyobb magyar város” – fogalmazott, de ismertette azt az adatot is, miszerint külföldön él a gyermekvállalás korában lévő magyarok mintegy 7 százaléka, a középiskolásoknak pedig 70 százaléka vállalna munkát külföldön.

Fodor Gábor (független) úgy értékelte, hogy a vitanapnak van értelme, és a pártok sok kérdésben hasonló állásponton vannak. Szerinte az elvándorlás kérdésében az első számú tennivaló egy felmérés elkészítése lenne arról, hogy hányan és miért vándoroltak ki. A Liberálisok vezetője közölte, azontúl, hogy kimondják a közös felelősséget, ki kell mondani a jelenlegi kormány speciális felelősségét is: tevékenysége idején a szegények még szegényebbek lettek, és az emberek nem érzik, hogy a jogállami normák érvényesülnének. Tévútnak nevezte a kormány munkalapú társadalomra vonatkozó elképzeléseit, Fodor Gábor szerint ugyanis tudásalapú társadalomra van szükség.

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár közölte: 2020-ra az unóból 1 millió egészségügyi dolgozó hiányzik majd, vagyis minden országban küzdenek ezzel a problémával. Az Egyesült Királyságban dolgozó orvosok 40 százaléka nem a szigetországban szerezte diplomáját – ismertette.