Családok tízezreire vár nehéz döntés a következő két hónapban: ki kell találniuk, melyik középiskolába írassák be gyermeküket. Rengeteg a mérlegelendő szempont, a választás felelőssége azonban az egyetemi felvételikkel ellentétben itt még elsősorban a szülőkre hárul. A központi írásbeli felvételire december 9-ig kellett jelentkezni, a teszt megírását azonban csak az iskolák kevesebb mint fele követeli meg, a többi intézmény az általános iskolai jegyek alapján rangsorolja a jelentkezőket. Iskolát februárban kell majd választani, a felvételi kérelem egyszerre több helyre is beadható.
A szülők többsége nagyon tudatosan válogat és reálisan látja a gyermek lehetőségeit a lapunk által megkérdezett szakértő szerint. Jellemző ugyanakkor, hogy méltatlanul háttérbe szorulnak a szakképző intézmények. – A legfontosabb szabály, hogy mindig a gyerek tehetségéhez, adottságaihoz és a család lehetőségeihez mérten válasszunk iskolát. Sajnos minden évben találkozunk azzal, hogy a család nem a gyermek tanulmányi eredményének megfelelően választja meg az intézményt, ami aztán később csalódást hoz a diáknak, akár azért, mert elutasítják a jelentkezést, akár azért, mert nehezebben fog haladni társainál – mondja Jurecz Emil.
A Köznevelési Szakértők Országos Egyesületének (Köszoe) főtitkára szerint általánosságban elmondható, hogy Európában szakmacentrikusabb a szülők hozzáállása, míg nálunk elsősorban a gimnáziumokat preferálják a családok. – Szakközépiskolát és szakiskolát sokan csak amolyan végső lehetőségként jelölnek meg, arra az esetre, ha a vágyott gimnázium nem jönne össze. Ez nem feltétlenül jó hozzáállás, hiszen nem csak az elitgimnáziumokban lehet jól megalapozni a diák jövőjét, sok gyereknek kifejezetten jó választás lehet egy érettségit és szakmát egyaránt adó szakközép – hangsúlyozza a szakértő.
Jurecz Emil szerint fontos, hogy a szülők figyelembe vegyék a gyerek vágyait, ugyanakkor nem szabad teljesen áthárítani a döntés felelősségét, hiszen 14 éves korban (sőt hat és nyolc évfolyamos gimnázium választásakor 10-12 éves korban) a diákok még ritkán képesek tudatosan átgondolni és mérlegelni a továbbtanulási, pályaválasztási lehetőségeiket. Ráadásul ilyenkor még általában igen komoly befolyásoló tényezőt jelent, hogy a barátok, osztálytársak hová szeretnének menni.
A szakértő szerint nem érdemes túl sok helyre jelentkezni. – Nem ritka, hogy egyesek akár tíz intézményt is megjelölnek, ennyi iskola alapos megismerése azonban lehetetlenség. Sokkal célravezetőbb, ha csak néhány intézményt választunk ki, de azokról a lehető legtöbb információt begyűjtjük, hogy később ne érjen meglepetés – javasolja a szakértő.
A tanulók ingázásáról Jurecz úgy vélekedik: önmagában nem gond, ha az iskola másik településen van, mégis szerencsésebb, ha a család minél tovább helyben tartja csemetéjét. – Tizennégy éves kor felett a gyerek már tud önállóan közlekedni, és nem érdemes lemondani egy nagyon színvonalas iskoláról csak azért, mert az másik városban van. Mérlegelni kell ugyanakkor, hogy a közbiztonság ma már nem olyan, mint húsz éve, és az sem jó, ha túl sok idő telik el utazással. Ingázó gyerekek esetében viszonylag hosszú az az időintervallum, ami a szülőnek „fekete folt”, ezalatt esetleg történhet valami a gyermekkel. Az ingázóknak az is több szervezést igényel, ha például valamilyen délutáni programra vissza kell menni az iskolába, majd este hazajutni, nem beszélve az utazgatás miatt felmerülő pluszköltségekről – magyarázza a szakértő, hozzátéve: a szülők nagy része általában a közelebbi iskolát igyekszik választani, ha több hasonló kaliberű intézmény között vacillál.
Aki magániskolában gondolkodik, annak mindenképpen számolnia kell azzal, hogy a fenntartó valószínűleg kér szülői hozzájárulást, amely a családok szociális helyzetétől függően akár intézményen belül is eltérő összegű lehet. Magánintézmények esetén fokozottan érdemes utánajárni, hogy a kínált szolgáltatások közül melyekért kell a tandíjon felül még extra pénzt fizetni.
A megfelelő középiskola kiválasztásához mindenképp érdemes megérdeklődni – például az intézmények honlapján, nyílt napjain, felvételi szórólapján –, hogy milyen tantervű csoportokat szerveznek, milyen idegen nyelveket oktatnak, milyen szakköröket, sportfoglalkozásokat, táborokat és egyéb szabadidős programokat kínálnak, és ezekért mennyit kell fizetni. A középiskolákról minden tanévben készül országos rangsor (a HVG összeállítása éppen néhány hete jelent meg), amely eredményesség alapján értékeli és listázza az iskolákat. A legtöbb iskola egyébként a honlapján is feltünteti a fontosabb tanulmányi versenyeken elért helyezéseit, vagy azt, hogy a végzőseinek hány százaléka jutott be a felsőoktatásba.
A középfokú felvételivel kapcsolatos minden információ megtalálható az Oktatási Hivatal honlapján. A központi írásbelit 2015. január 17-én tartják, akik pedig lemaradnak, január 22-én írhatnak pótlóvizsgát. Az eredményekről február 5-ig tájékoztatják a vizsgázókat, ezután február 13-ig kell postára adni az intézményi felvételi lapokat.
