Nem tudott profitálni a parlamenti pártok többsége a Fidesz–KDNP tavaly év végén kezdődött jelentős népszerűségvesztéséből – ez derül ki a Tárki, az Ipsos, illetve a Nézőpont Intézet 2014-es kutatásaiból. Vélhetően a hazai és a nemzetközi konfliktusok, valamint a kormánypártok népszerűtlen intézkedései miatt jelentősen csökkent a Fidesz– KDNP támogatottsága, azonban az adatok szerint az MSZP és a baloldali kis pártok sem tudtak hasznot húzni a népszerűségvesztésből. A szocialisták támogatottsága például folyamatos csökkenést mutat mindhárom kutatócég adatai alapján, de a tavaly szétvált Együtt–PM-nél és a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíciónál is alacsonyabb lett a támogatottság az év elejéhez képest.
A parlamenti pártok közül jelentős népszerűségnövekedés csak a Jobbiknál tapasztalható, a párt az Ipsos felmérései alapján megduplázta támogatói számát, de a Tárki és a Nézőpont Intézet vizsgálata is erősödést mutat. Többnyire meg tudta tartani pozícióját az LMP, amely noha gyengén kezdte az évet, az év végi támogatottsági adatok szerint az ötszázalékos parlamenti küszöb környékén van. Különös adat ugyanakkor, hogy a vizsgálatok alapján a bizonytalanok és pártválasztásukat eltitkolók tábora erősödött a leginkább. A Tárki adatai szerint az év elejéhez képest a 2014 végére megduplázódott a bizonytalanok száma, ezeket az adatokat támasztják alá a Nézőpont Intézet vizsgálatai, s kissé óvatosabban az Ipsos is.
Kiszelly Zoltán politológus szerint a 2014-es adatok azt mutatták, hogy nem volt kormányváltó hangulat, a kormánypártok a tavalyi három választáson egyben tudták tartani a körülbelül kétmilliós törzstáborukat, illetve többnyire mozgósítani is tudták. A Fidesz–KDNP népszerűségében a választásokat követően történt érdemi csökkenés, ami a nem egyértelmű vonalvezetésnek, a belső konfliktusoknak és egyes népszerűtlen intézkedéseknek volt köszönhető. A politológus szerint ugyanakkor a tavalyi pártpreferencia-vizsgálatok adatai arra mutatnak rá, hogy a Fidesz– KDNP népszerűségvesztéséből az ellenzéki pártok nem igazán tudtak profitálni. Mint mondta, főként a bizonytalanok tábora erősödött az elpártolt szavazókkal.
Ami jelzi azt is, hogy nincs markáns váltópárt, amelyben bíznának a választók. Kiszelly szerint az adatok a szocialista párt népszerűségének csökkenését is mutatják, amely mögött a baloldal széttöredezettsége és a megosztottság áll. Erősödést csupán a Jobbik tudott felmutatni, ahova a kiábrándultak és a kétségbeesettek húznak. Hozzátette a népszerűség-csökkenésből a Jobbikon túl az LMP tudna még hasznot húzni, amelynek megvan az esélye az öt százalékra, viszont ehhez a párt világos üzenete még hiányzik. A DK-ról és a már szétvált Együtt– PM-ről szólva Kiszelly azt mondta, előbbi Gyurcsány Ferencnek köszönhetően inkább húz a parlamenti küszöb felé, míg utóbbi folyamatos leszálló ágban van, amin a PM kiválása csak tovább ront.
A Nézőpont Intézet kutatási igazgatója szerint a tavalyi adatsorok elemzéséből jól látható, hogy a kormánypártok támogatottságának sokszor hangoztatott csökkenése mögött elsősorban a választási év plusztámogatásának elvesztése áll. Csak a Nézőpont Intézet és a Medián mért 2013 végén a mostaninál jobb adatokat a Fidesznek, az Ipsos, a Századvég és a Tárki hasonló helyzetet látott. Ez is mutatja: a népszerűség forgandó, de nem azonos a hitelességvesztéssel vagy a kormányzóképességbe vetett bizalom elvesztésével. Mráz Ágoston szerint utóbbiaknál sokkal nehezebb visszatalálni a csúcsra, előbbinél a veszteség korrigálható. 2006 és 2014 ősze ezért nagyon különböző, minden vágyvezérelt kommentár ellenére: Gyurcsány Ferencnek akkor nemcsak a szimpátia-, de a hitelességi és alkalmassági indexe is megbicsaklott, a Fidesz esetében viszont csak elbizonytalanodtak egyes szimpatizánsok.
A politológus közölte, az éves visszatekintésben az is látszik, hogy a Fidesz ellenzéke nincs jó állapotban. Az MSZP népszerűsége még az Ipsos szerint is 4–5 százalékpontot esett a 2014. eleji adatokhoz képest egy év alatt. A baloldali periféria szintén átrendeződött az év során. Az Együtt tízről egy százalékra csökkent, míg Gyurcsány Ferenc „szektásodása” sikeres volt: a pártja 2014 végére tartósan a bejutási küszöb körül mérhető. Szerinte a Jobbik növekedése enyhe, de számára a „relatív többségi” választási rendszer és a hárompólusú pártrendszer nem kedvező, az ózdi példa is jól mutatta, hogy inkább a gyengélkedő baloldalból tud profitálni.
