Orbán Viktor: Európa békéjét naponta újból meg kell védeni

A miniszterelnök úgy véli, a magyar zsidóság áldozatvállalásának is köszönhető, hogy Magyarország újra és újra képes talpra állni.

A kormányfő beszédét azzal zárta, hogy Európa békéjét naponta újból meg kell védeni, „Európa külső és belső konfliktusaiban sohasem dönthet újra a fegyverek szava”.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke köszöntőjében kiemelte: a most felújított parcella is jelzi, hogy a magyar zsidóság évszázadok óta a magyar nemzet része, és ezt a miniszterelnök személyes jelenléte is megerősíti. A Mazsihisz-elnök elmondta, hogy a zsidóság mindig gondot fordított arra, hogy ünnepeiken a gyász és az öröm egyszerre legyen jelen. „Miközben kegyelettel emlékezünk azokra a zsidó hősökre, akik életüket adták a magyar hazáért, merjünk örvendezni is – fogalmazott –, örülni annak, hogy az első világháború emlékét őrző parcella felújítását azok a magyar katonák végezték, akik virtuális utódai a Monarchia soknemzetiségű seregének.”

Az első világháború idején több száz zsidó katonát temettek el a Kozma utcai zsidó temető több parcellájában. A teljes 12. parcella és a 32. parcella egyes sírjainak – összesen több mint 300 sír – felújítását a Honvédelmi Minisztérium végezte a Nemzeti Örökség Intézetének szakmai felügyelete mellett.

Az ünnepségen részt vett mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök, Mádl Dalma, Mádl Ferenc néhai köztársasági elnök özvegye, Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete, valamint a diplomáciai testület képviselői.

A csaknem napra pontosan egy éve jelent meg a Magyar hadviselt zsidók aranyalbuma című, eredetileg 1938-ban kiadott, az első világháborúban szolgáló magyar zsidóknak emléket állító könyv reprint kiadása a HM Tábori Lelkészi Szolgálat Tábori Rabbinátus és a HM Zrínyi Nonprofit Kft. – Zrínyi Kiadó együttműködésének eredményeként. A könyv bemutatóján Hende Csaba honvédelmi miniszter úgy fogalmazott: a zsidóság számíthat a magyar kormányra, és számíthat minden jóakaratú, nemcsak nemzeti érzelmű, hanem nemzeti értelmű magyar ember együttérzésére és támogatására. Mint mondta, az életüket az első világháborúban a hazáért odaadó zsidók mellett tragikus ennek a könyvnek a sorsa is, amely segélykiáltás volt a háborút nem látott nemzedékhez, de az üzenete nem ért célba.

Hasonlóképpen vélekedett a könyvről Köves Slomó főrabbi, aki szerint a kötet arról a küzdelemről szól, amelynek során a magyar zsidók megpróbálták a katasztrófa előtti utolsó években a gyűlöletet megállítani. Köves az eseményen a magyarság és a zsidóság évezredes összetartozását hangsúlyozta, az 1848–49-es szabadságharcban való részvételtől a második világháborús munkaszolgálatos részvételig. A magyarországi zsidók többsége „minden csalódottság ellenére” úgy döntött, hogy 1945 után is itt marad – hívta fel a figyelmet.

A kötet egy példányát Ilan Mor izraeli nagykövet is megkapta.