Az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg katonái szabadították fel. Január 27-ét 2005-ben az ENSZ-közgyűlés a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. A miniszterelnök egy nappal az emléknap előtt az első világháborús magyar zsidóságról szólt a Kozma utcai zsidó temetőben. A temető első világháborús hősi parcellájának felújítása alkalmából tartott beszédében úgy fogalmazott, a magyar zsidóság első világháborús áldozatvállalásának komoly szerepe van abban, hogy Magyarország újra és újra képes talpra állni, hogy „nemzetünkből nem veszik ki az életerő”.
A kormányfő beszédében erkölcsi kötelességnek nevezte a még létező katonasírok felkutatását és egy olyan adattár létrehozását, amely „megőrzi az elesett katonáink nevét”. Orbán Viktor szerint az ország területének megvédése sem 1914–15 telén, sem a későbbiekben aligha sikerült volna a magyar zsidó közösség hősies magatartása és áldozatvállalása nélkül.
Az Uzsoki-szoros felszabadításának századik évfordulóján tartott ünnepségen az első világháborús zsidó hősök előtti tisztelgés mellett „nem mehetünk el szó nélkül a második világháború koncentrációs táborainak magyar zsidó áldozatai emléke mellett sem. A magyar nemzet tragédiája és a magyar zsidó közösség jóvátehetetlen vesztesége ez” – mondta a miniszterelnök, jelezve, hogy kedden Lengyelországban, az auschwitz-birkenaui tábor felszabadulásának hetvenedik évfordulója alkalmából megrendezett központi ünnepségen a magyar kormány képviselője is jelen lesz, tolmácsolva a magyar nép fájdalmát, veszteségét.
Orbán Viktor felidézte, hogy az első világháborúban a magyar hadsereg még származásra való tekintet nélkül biztosította katonái előmenetelét, két és fél évtized múlva viszont „szeretet nélküliek és közömbösek voltunk, amikor segíteni kellett volna, és sokan, nagyon sokan voltak azok a magyarok, akik a rosszat választották a jó helyett, a szégyenteljest a becsületes helyett”.
A miniszterelnök hangsúlyozta: felfoghatatlan az az út, amely az első világháború hősi magyar zsidó bajtársiasságától a koncentrációs táborokig vezetett. Felfoghatatlan az is – mondta –, hogy a második világháború után volt Magyarországon olyan politikai rendszer, amely még az emlékét is el akarta törölni az itt eltemetett katonáknak.